A Munkáspárt által kezdeményezett tervezetet a képviselők 329-300 arányban hagyták jóvá.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett tervezetet a képviselők 329-300 arányban hagyták jóvá a szerdai vitanap első szakasza, vagyis a második olvasat után. A brit parlamenti eljárásrend alapján az első olvasat a tervezet beterjesztése és napirendre vétele volt, a szerdai második olvasatban a képviselők a tervezetről általános vitát folytattak. A második olvasatbeli szavazás után azonnal megkezdődött az indítvány harmadik olvasatbeli tárgyalása, amelyben már a módosító javaslatokat is részletesen sorra veszik, és szerda este ezekkel együtt újabb szavazások várhatók a tervezetről. Ha a munkáspárti indítvány ezen a tárgyalási szakaszon is túljut, a tervezet a parlament felső kamarája, a Lordok Háza elé kerül.
A Lordok Házának tagjai is fűzhetnek módosításokat a tervezethez; ebben az esetben az indítvány visszakerül az alsóházba, amelynek képviselői ismét szavaznak, ezúttal a felsőház által beillesztett módosítások sorsáról. A végszavazás után – ha a parlament elfogadja a végleges változatot – II. Erzsébet királynő formálisan kihirdeti az új törvényt. Várakozások szerint a folyamat a jövő hét elejére lezárulhat.
Boris Johnson már kedd este komoly vereséget szenvedett, miután az alsóház első olvasatban megszavazta a megállapodás nélküli Brexit tilalmát célzó törvénytervezet napirendre vételét. A képviselők a 328-301 arányban meghozott keddi döntéssel gyakorlatilag kivették a kormány kezéből a Brexit-vita parlamenti ügymenetének irányítását. A kormánnyal a kedd éjszakába nyúló szavazáson a tory frakció 21 tagja is szembefordult; őket szerdán kizárták a frakcióból és megtiltották számukra, hogy a következő parlamenti választáson a Konzervatív Párt színeiben induljanak. A Konzervatív Párt a 21 képviselő kizárása után kisebbségbe került az alsóházban.
A rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvénytervezet lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig. A brit miniszterelnök az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, és előrehozott választások kiírásának lehetőségére tett egyenes utalást arra az esetre, ha az alsóház véglegesen jóváhagyja a rendezetlen Brexit tilalmát célzó ellenzéki indítványt. Ha ez szerda este megtörténik, a várakozások szerint a kormány akár azonnal be is terjesztheti az előrehozott választásokról szóló indítványt.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Még az érintett férfi sem számított ekkora érdeklődésre.
Egy új törvényjavaslattal újra összehangolnák a brit és az uniós jogot.
Az utóbbi hetekben a brit kormány vezető tagjai egyre gyakrabban fogalmaznak meg mind élesebb bírálatokat a Brexittel kapcsolatban.
A Guardian szerint 2025 lehet az utolsó év, amelyben a jól ismert kétpárti felosztás határozza meg a szigetország életét.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A helyiek ünneprontó „Grincs-akcióval” vádolják a liberális demokraták vezette helyhatóságot.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
