Megállapodhatnak az amerikaiak a tálibokkal

Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó különmegbízottja hétfőn ismertette az amerikai-tálib megállapodás tervezetének részleteit az afgán vezetőkkel. Khalilzad az előző nap bejelentette, hogy karnyújtásnyira került az egyezség megkötéséhez az amerikai delegáció és az afganisztáni tálib küldöttség Katarban, ami megnyithatja az utat a béke megteremtése és az Egyesült Államok leghosszabban – csaknem 18 éve – tartó háborújának lezárása előtt Afganisztánban.

Az AP amerikai hírügynökség ugyanakkor megjegyezte: tekintve az amerikai-tálib tárgyalások kényes voltát és a kabuli vezetés eddigi mellőzését a megbeszéléseken egyelőre nem világos, hogy Asraf Gáni elnök és kormányának tagjai ténylegesen betekintést nyerhettek-e a dokumentumba. Az amerikai különmegbízott miután vasárnap este Katarból Afganisztánba utazott, kétszer is találkozott Gánival. A katari béketárgyalások kilencedik fordulója ugyanakkor a megállapodás véglegesítése nélkül ért véget.

Khalilzad hétfőn a Tolo News afgán hírtelevízióval közölte, hogy öt afganisztáni bázisról vonulna ki az amerikai hadsereg, amennyiben a radikális iszlamista tálibok tartják magukat a megállapodás tervezethez. Hangsúlyozta, hogy lényegében sikerült egyezségre jutniuk a tálibokkal, de persze Donald Trump amerikai elnöknek is jóvá kell még hagynia az alkut, mert az addig még nem tekinthető véglegesnek. „Egyezségre jutottunk abban, hogy amennyiben a megállapodásban rögzített feltételek teljesülnek, úgy 135 napon belül kivonulunk 5 támaszpontról, ahol jelenleg erőink állomásoznak” – mondta Khalilzad a dari nyelven adott interjúban, amelyből részleteket hírügynökségek előzetesen közöltek. Mint mondta, egy első fázisban ötezer amerikai katona hagyná el az országot. Jelenleg az Egyesült Államok 13-14 ezer fős kontingenst állomásoztat a dél-ázsiai országban.

A 2017 előtti szintre csökkenne a kontingens létszáma

Trump a Fox News konzervatív hírtelevíziónak a múlt elmondta: 8600 fősre zsugorítaná az amerikai katonai jelenlétet Afganisztánban. Hozzátette: további döntést a csapatmérséklésről a helyzettől függően hoznának. Az AP megjegyezte, hogy Trump még a jövő évi választásokat megelőzően törekszik a csapatvisszavonásra, amit a megállapodás tervezetben meghatározott időköz lehetővé is tenne számára. A hírügynökség szerint a csapatlétszám csökkentésével gyakorlatilag Trump 2017 januárjában történt hivatalba lépésekor lévő szintre mérsékelnék az Afganisztánban lévő kontingens létszámát.

Szedik Szeddiki afgán elnöki szóvivő szerint a kormány most megvizsgálja a megállapodás tervezetét, hogy valóban biztosítatja-e a tartós tűzszünet és a közvetlen megbeszélések kitűzését az afgán vezetés és a tálibok között. A radikális iszlamisták korábban ugyanis elutasították a közvetlen tárgyalásokat a kabuli kormánnyal, amelyet Washington bábjának tartanak. Szeddiki szerint az egyezség tervezetésnek értékelése igénybe vehet néhány napot.

A békefolyamatra azonban árnyékot vet a tálibok nem csituló harctevékenysége. A hétvégén több támadást indítottak Afganisztán északi részében. Szombaton rövid időre elfoglalták Kunduz tartomány azonos nevű székhelyét, ahonnan az afgán belügyminisztérium közleménye szerint kiűzték őket, ám vasárnapra virradóra a lázadók összehangolt támadást intéztek a szomszédos Baglán tartomány székhelye, Puli-Humri ellen is. Az összecsapásokban hétfőig összesen 47 sebesültet szállítottak kórházakba, a tálibok legalább 51 harcosa, hét civil és a biztonsági erők hat tagja életét vesztette a belügyi tárca tájékoztatása szerint. Vasárnap este pedig a keleti Gazni tartományban a tálibok egyik rajtaütésében hat katona vesztette életét és hárman megsebesültek. Hétfőn pedig egy öngyilkos merénylő robbantott Kunduzban egy rendőrségi ellenőrzőponton, legalább négy rendőrt rántva magával a halálba és tizenhét másik embert megsebesítve, köztük tíz civilt is.

Szakértők szerint a tálibok az esetleges harctéri nyereségeket tárgyalási pozíciójuk javítására akarják felhasználni.

(MTI)