Az ország esik szét, a miniszterelnök meg sehol – kiakadt a brit lap
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Amilyen hirtelen kormányfő lett, olyan gyorsan is távozhat a Downing Street 10-ből Johnson – véli Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
A brit kormány feladta ellenállását a londoni alsóházban szerda este elfogadott törvénytervezettel szemben, amely megtiltja számára Nagy-Britannia rendezetlen, megállapodás nélküli kiléptetését az Európai Unióból – jelentette a PA brit hírügynökség. A forrását nem megjelölő csütörtök hajnali jelentés szerint a Boris Johnson vezette konzervatív párti kormány megegyezett az ellenzékkel, hogy a Lordok Házában (a felsőház) nem fogja eljárási trükkökkel akadályozni a törvénytervezet jóváhagyását.
A törvény így minden bizonnyal hatályba léphet még a parlamenti ülésezés szeptember 9-től esedékes, bő egy hónapig tartó szüneteltetése előtt.
A tervezet, amelyet szerdán a miniszterelnök akarata ellenére – csaknem kéttucatnyi konzervatív képviselő támogatásával – jóváhagytak az alsóházban, előírja, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, akkor Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal.
A választás megszavazása sem ment neki
Johnson az alsóház döntése után előrehozott választások kiírását kezdeményezte október 15-ére, ám ennek elfogadásához a szerda éjjeli szavazáson nem gyűlt össze a törvényben előírt kétharmados többség. Az ellenzéki törvénytervezet tárgyalása pénteken a felsőházban folytatódik. Ott azonban a Lordok Házának Brexit-párti tagjai a jelentések szerint arra készültek, hogy a vitát módosító indítványok tömegével addig húzzák, amíg végül nem marad idő a törvény végleges változatának kihirdetésére.
Hogy a kormány a PA jelentése szerint bekövetkezett pálfordulását mi váltotta ki, azt egyelőre nem lehet tudni – írta a jelentést ismertető német és osztrák hírügynökség. A kormánynak azonban az ellenzék támogatására is szüksége van ahhoz, hogy október 15-re előrehozott választásokat írhasson ki, és ezt Johnsonnak szerdán nem sikerült megszereznie.
Az ellenzéki Munkáspárt már a szavazás előtt leszögezte, hogy a Labour csak akkor hajlandó megszavazni az előrehozott választást, ha megállapodás nélküli kilépést tiltó törvény életbe lép és az Európai Unió hozzájárul a brit kilépés halasztásához. Így nem kizárt, hogy a brit kormány jövő hétfőn másodszor is megpróbálkozik azzal, hogy megszerezze a kétharmados többséget az előrehozott választások kiírásához.
Johnson jött és megy?
Boris Johnsonnak valószínűleg meg vannak számlálva a napjai, ő lehet a harmadik brit miniszterelnök, aki belebukik a Brexitbe – mondta az Alapjogokért Központ vezető elemzője az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában. Párkányi Eszter közölte: a brit miniszterelnök kezéből „máris kicsúszott a gyeplő”, miután a parlament megszavazta a megállapodás nélküli Brexitet megtiltó törvényt, valamint a Konzervatív Párt már elvesztette többségét az alsóházban.
Ha előrehozott választásokra kerül sor, a toryk könnyen vereséget szenvedhetnek. A közvélemény-kutatások szerint ugyanis a Konzervatív Párt 34 százalékon, a Munkáspárt 28 százalékon áll, a liberális demokratákat pedig a választók 18 százaléka támogatja, vagyis, ha a két ellenzéki párt egyesíti erőit, legyőzheti a torykat – mondta a kutató.
(MTI)