Kimondta a vezető politikus: Új stratégia kell annak érdekében, hogy az USA-EU-Kína háromszögben ne az EU legyen a vesztes
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Egyes iskolák nem engedélyezték diákjaiknak, hogy részt vegyenek az általános sztrájkban míg mások szülői engedélyhez kötötték azt.
Több ezer diák alkotott több helyen élőláncot Hongkongban hétfő reggel, miközben a hongkongi kormány elítélte a vasárnap esti erőszakos cselekményeket, és felszólította más országok kormányait és politikusait, hogy ne avatkozzanak bele Hongkong belügyeibe.
A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes oldalán közzétett egyik cikk szerint a város mintegy 120 tanintézményének tanulói vettek részt az akcióban. A megmozdulások javarészt a tanítás megkezdése előtt zajlottak le, mivel egyes iskolák nem engedélyezték diákjaiknak, hogy részt vegyenek az általános sztrájkban míg mások szülői engedélyhez kötötték azt.
A tanórák bojkottálását kezdeményező diákok sztrájkszövetsége megismételte azt az augusztus 29-én kiadott figyelmeztetését, hogy amennyiben a kormányzat szeptember 13-ig nem teljesíti a tüntetők öt követelését, fokozott akciókba kezdenek – írja a SCMP.
Carrie Lam hongkongi kormányzó a múlt héten egyet teljesített ugyan a követelések közül azzal, hogy szerdán visszavonta a tömegmegmozdulásokat eredetileg kiváltó, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezetet, ám a kedélyeket ezzel nem tudta lecsillapítani.
Megmozdulások votlak az amerikai konzulátusnál is
Múlt vasárnap tízezrek vonultak az Egyesült Államok konzulátusához, és követelték az amerikai kongresszustól, hogy fogadja el azt az elé beterjesztett törvényjavaslatot, amely az emberi jogok és a demokrácia hongkongi érvényesüléséről szól. A javaslat elfogadása esetén Washingtonnak lehetősége lenne vízumtilalmat és számláik befagyasztását alkalmazni olyan hongkongiakkal szemben, akiket az emberi jogok megsértése miatt bűnösnek vélnek. Az amerikai kormány továbbá köteles lenne minden évben felülvizsgálni Hongkong politikai autonómiájának helyzetét, és megállapítani, hogy az 1992-ben az Egyesült Államok és Hongkong között létrejött egyezménynek megfelelően a város megőrizheti-e különleges kereskedelmi státusát.
A megmozdulás napközben békésen folyt, de a késő esti órákban ismét összecsapások történtek a rendőrök és a tüntetők között. A demonstrálók több helyen úttorlaszokat emeltek, ablakokat törtek be, tüzet gyújtottak és rongáltak, mire a rendőrök könnygázt vetettek be a szétoszlatásukra.
Történelmi előzmények
Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az „egy ország, két rendszer” elve alapján bizonyos demokratikus jogokat élvez. Az elmúlt években azonban sok hongkongi aggodalommal figyeli, ahogy Peking egyre jobban növeli befolyását a városban, egyúttal csorbítja az ott lakók szabadságát.
Az immár harmadik hónapja tartó tömegtüntetéseket kiváltó törvénytervezet értelmében bűnügyi eljárás esetén a gyanúsítottakat kiadhatták volna Kínának. A törvénytervezet visszavonásán kívül a demonstrálók további négy követelés teljesítését kívánják elérni: a rendőrségi akciók független kivizsgálását, a tüntetésekkel összefüggésben őrizetbe vettek szabadon engedését, valamint a velük szemben felhozott „lázadás” vádjának eltörlését, továbbá demokratikus választásokat akarnak.
(MTI)