Állandó fülgyulladás okozhatta a neandervölgyi ember kihalását

Ha egy ortopédus van a kutatócsoportban, tuti a lúdtalp lett volna a bűnös.:)

A nagyobb izomtömeg miatt jelentősebb táplálékbevitelre volt szüksége, és a kisebb fürgébb szaporább sapienst az adott terület jobban el tudta tartani, így az "túlszaporodta" a neandervölgyit, és adott eltatóképességű területet levadászta előle. Persze ez nem zárja ki, hogy a neandervölgyi keveredett a sapiensszel, a humán-antropológia jelenleg is kategorizál egy olyan típust az alrasszok különböző változatai között, ami neandervölgyi jegyeket hordoz ma is. A pontos elnevezést most nem tudom citálni, de létezik, bizonyos földrajzi régiókban gyakoribb a megjelenése.

Azért haltak ki azok a Neandertálisok, mert magukat liberális-demokratáknak nevező öntörvényű autokraták vették at a vezetésüket.

"agytérfogatuk valamivel nagyobb volt a mai emberénél (átlagban 1600 cm³ férfiaknál (legfeljebb 1736 cm³) és átlagban 1300 cm³ nőknél)" "A neandervölgyiek a legújabb kutatások szerint egyáltalán nem voltak a versenyhelyzetekben a „modern emberrel” szemben alárendeltek.[32]" "Egyes vélemények szerint az emberfélék (Hominidae) egy kihalt faja. Más vélemények szerint nem faj, hanem alfaj (H. sapiens neanderthalensis) és nem kihalt, hanem keveredett az északra hatoló Homo sapiens sapiens alfajjal, létrehozva a paleoeuropid rasszot. Mintegy 200-250 000 éve jelent meg és kb. 28 000 évvel ezelőtt tűnt el. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel (Homo sapiens) egy időben és helyen. Köznapi nevén az ősemberek közé tartozik. A neandervölgyi emberek génállománya megtalálható az európai lakosságban (1%-4% közötti mértékben). A neandervölgyi ember később Ázsiában ismételten keveredhetett az ott élő homo sapiensekkel, így ők több neandervölgyi-eredetű gént hordozhatnak.[2]" "A neandervölgyi emberek kb. 28 000 éve tűntek el, valószínűleg beolvadtak a mai embertípusba. Hosszú ideig egymás mellett létezett a két populáció." "Mivel a neandervölgyi emberek főleg a pleisztocén jeges periódusaiban éltek, ezért testük nagymértékben alkalmazkodott a hideg éghajlathoz: ez elsősorban a mai emberénél valamivel alacsonyabb, de sokkal robusztusabb testfelépítést jelentett rövidebb végtagokkal, hogy a szervezetük hővesztesége a legkisebb legyen (ezek a jellegek a mai eszkimók és lappok testfelépítésében is megfigyelhetőek). Testalkatuk legjobban egy birkózóéra hasonlított. A modern ember minden rassza hozzájuk képest sokkal karcsúbb, ami megerősíti, hogy melegebb éghajlathoz (Afrikában) alkalmazkodott. Az afrikai populációban fennmaradt a modern ember ősi gracilitása, míg a többi rassznál a neandervölgyiekkel való keveredés segítette elő a hideghez alkalmazkodást. Ehhez hozzátartoznak a testszőrzet, a fehér bőr és a hízásra hajlamosító gének." "A mai ember szőrképződését befolyásoló gének részben a neandervölgyitől származnak, így az egyenes haj és az erős testszőrzet feltevése megalapozott. Csontjaik általában vastagabbak voltak a Homo sapiens sapiens alfajnál, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy nagyobb eséllyel fosszilizálódjanak." "Sok neandervölgyi ember csontmaradványain találtak (zömmel begyógyult) sérüléseket, főleg csonttörések nyomait. Ezek alapján azt gondolhatjuk, hogy életük meglehetősen veszélyes és durva lehetett, amely nagymértékben igénybe vehette szervezetüket. A neandervölgyi emberek ritkán érhették meg a negyvenes éveiket, a nők pedig a szülések veszélyessége miatt valószínűleg harmincéves koruk előtt haltak meg. Vagyis nagyon kevesen érhették meg, hogy nagyszülők legyenek.[18] Feltételezhető, hogy sérüléseiket vadászatok során szerezték, és ez arra utal, hogy zsákmányállataikat közelharcban gyűrték le[18] (ez egybevág azzal a feltételezéssel, miszerint a dárdát csak döfésre használták, hajítófegyverként nem). A vadászat közbeni közelharcot megerősíti az is, hogy sérüléseik jellege leginkább a mai rodeóversenyzőkére hasonlít.[19] A begyógyult sérüléseik arra utalnak, hogy beteg és munkaképtelen társaikat nem hagyták magukra, hanem gondozták és segítették. Ennek különösen jó példája egy iraki lelet, ahol az egyik csontváz egyik karja el volt sorvadva: tehát sérülését legalább hónapokkal élhette túl. Egy franciaországi leletben pedig egy fogatlan koponyát találtak, szintén begyógyult korábbi sérülésekkel. A gyógyult súlyos sérülések és az aggkort megélő egyedek magasfokú társadalmi gondoskodásról tanúskodnak." "A neandervölgyi emberek eltűnését a fentiek ismeretében számos elmélettel próbálják magyarázni. Ezen elméleteknek talán a genetikai kutatások vethetnek véget, amelyek első eredményei szerint a mai ember (Homo sapiens) több más korai emberfélét olvasztott be, többek közt a neandervölgyieket is.[25] A neandervölgyiek genomjának közel 30%-a fennmaradt a mai emberekben. Az afrikai népességen kívül valamennyi embertípusban megtalálhatók, így ez független megerősítése annak a korábban is feltett modellnek, hogy az Afrikából kiáramló Homo sapiens sapiens a Közel-Kelet és Európa vidékein keveredett a Homo sapiens neanderthalensisszel, majd innen terjedt tovább a világ minden tájára. Az európai populációban a bőr és a szőrzet kialakításáért felelős génszakaszok nagy része származik a neandervölgyiektől. Ez azt jelenti, hogy az egyenes haj, a testszőrzet újbóli megjelenése, és a fehér bőrszín – amelyet korábban egyetlen makromutáció következményének gondoltak – a neandervölgyiek öröksége. Csakúgy, mint a zsírpárnák képződésére hajlamosító gének is, amely a hideghez alkalmazkodás következménye. A genetikai kutatások ma már egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a mai emberek több hullámban is keveredtek a neandervölgyiekkel, valamint a genetikailag szintén elkülönülő, valószínűleg a neandervölgyiekhez hasonlóan alfaji szinten differenciálódó gyenyiszovai emberrel.[26][27]" "(az emberi természet és történelem negatív vonásainak ismeretében) úgy vélik, hogy a beszéd képességével és sokkal fejlettebb vadászfegyverekkel rendelkező, sokkal kreatívabb, szaporább és szervezettebb crô-magnoni emberek (Wolpoff szavaival: „a gyilkos afrikaiak”) inkább erőszakkal űzhették el élőhelyeikről, szállás- és vadászterületeikről a neandervölgyi embereket, esetleg a férfiakat legyilkolva, a nőket pedig elrabolva." "hasonló folyamat játszódhatott le a neandervölgyi és crô-magnoni emberek között, mint az a történelem során már többször megtörtént egy fejlett és kevéssé fejlett kultúra között, mint például a lőfegyverekkel és acélból készült eszközökkel rendelkező fehér ember és az amerikai indiánok vagy más bennszülött népek között." "Ezra Zubrow amerikai antropológus megpróbálta a helyzetet számítógép segítségével matematikai úton modellezni, és azt tapasztalta, hogy már 2% különbség a születési és szaporodási rátában elég ahhoz, hogy a kevésbé fejlett populáció ezer év alatt kipusztuljon,[28] és Zubrow szerint a paraméterek viszonylag széles tartományban való változtatása is a neandervölgyiek kihalásához vezetett.[30]" "A Szaharától délre élő, ősi emberpopulációkból (koiszanok, jorubák) ezek a nyomok hiányoznak, azaz a keveredés Afrika elhagyása után, talán a Közel-Keleten következett be, jelenlegi ismereteink szerint 50-100 000 éve (illetve szekventált genomok erre utalnak, nem kizárva a későbbi, további keveredést).[41]" "Az asszimiláció elméletét látszik erősíteni a régészet által ismert paleoeuropid embercsoport léte. Ez a rassz hosszú fejű és erős szemöldökcsontú modern ember volt, elterjedésére nézve Kelet-Európa, Közép-Európa és Észak-Európa lakója. Maradványaik még 5000 évvel ezelőtti sírokban is gyakoriak, végül a rövidfejű, a Kaukázus térségéből érkező, valószínűleg a Közel-Keletről származó típusok szorították ki, illetve olvasztották be. A paleoeuropid típusra utaló anatómiai jegyek még ma is előfordulnak. Ezek a típusjegyek legegyszerűbben a neandervölgyiek európai asszimilálódásával magyarázhatók." https://hu.wikipedia.org/wiki/Neanderv%C3%B6lgyi_ember