A kancellár szerint együtt kell működni az afrikai országokkal a leginkább rászorulók megsegítéséhez.
Németország a Földközi-tengeren kimentett emberek elosztására szervezett valamennyi akcióban részt vett, de ez nem csak német probléma – mondta Angela Merkel német kancellár kedden Stralsundban. Az Ostsee-Zeitung című lap olvasói fórumán az Észak-Afrikából a Földközi-tengeren át az Európai Unióba igyekvő menedékkérők ügyéről kérdésre válaszolva aláhúzta, hogy ez „valóban egy nagyon nagy probléma, amely a politikai munkában is sokat foglalkoztat minket”. Mint mondta, alapvető elv, hogy „a tengeri mentés az emberségesség parancsa”, azonban ezt az elvet együtt kell érvényesíteni azzal az elvvel, hogy nem szabad az embercsempészeket támogatni, és az államok közötti együttműködéssel kell a problémát megoldani.
Kiemelte, hogy nemcsak német problémáról, hanem Európa és Afrika közös problémájáról van szó, és
„nem mindig a legszegényebbek, a leggyengébbek” érkeznek.
Ezért együtt kell működni az afrikai országokkal, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM), hogy a leginkább rászorulók jussanak segítséghez, és a támogatás ne az embercsempész bűnszervezetek finanszírozásával legyen egyenlő. A polgárháború sújtotta észak-afrikai Líbiával, az embercsempészek révén az EU felé igyekvők jelentős részének kiinduló állomásával kapcsolatban kifejtette: nem lehet megtenni, hogy „azt mondjuk az embercsempészeknek, hogy indítsák csak útnak az embereket rossz hajókkal, hiszen úgyis kimentik majd őket”. Ezért a német kormány a líbiai parti őrség megerősítésére összpontosít, és az UNHCR-rel és az IOM-mal együttműködve arra törekszik, hogy a tengeren kimentett embereket visszaszállítsák Líbiába, regisztrálják és elhelyezzék befogadóállomásokon. A német kormány arra is „nagyon erősen törekszik”, hogy ezeket az embereket visszajuttassák a hazájukba, és ott induljanak programok a támogatásukra, illetve közvetlenül a hazájukból fogadjanak be olyan embereket, akik a „leginkább sérülékenyek, elesettek, akiknek a legtöbb segítségre van szükségük”.
(Környezet)védelem
A kancellár a fórumon a legtöbb kérdést az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem ügyével kapcsolatban kapta. Kormánya formálódó – a tervek szerint szeptemberben elkészülő – klímavédelmi programjáról elmondta, hogy „be kell árazni a szén-dioxid-kibocsátást” – az éghajlatváltozást erősítő üvegházhatást előidéző gázok szén-dioxidban számolt kibocsátását – amire két módszer tűnik alkalmasnak. Az egyik a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatása, a másik pedig a kibocsátási jogosultságok – úgynevezett certifikátok – rendszere. Kiemelte, hogy az utóbbi megoldást pártolja, mert a jogosultságok piacának fokozatos szűkítésével – kevesebb certifikát értékesítésével – jobban lehet ösztönözni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, előmozdítva ezzel a kormány célja, az úgynevezett szén-dioxid-semlegesség elérését.
Angela Merkel a többi között arról is szólt, hogy kormánya elkötelezett a védelmi kiadások további növelése mellett, célja, hogy 2024-re a hazai össztermék (GDP) arányában számolva elérje az 1,5 százalékos szintet. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a NATO-tagországok vezetői 2014-es walesi csúcstalálkozójukon arról határoztak, hogy a következő tíz évben a védelmi kiadásaikat a GDP-arányosan 2 százalékos szint „felé” kell közelíteniük. Ezt azt jelenti, hogy a kiadásokat „a 2 százalék irányában” kell növelni – mutatott rá a német kancellár, utalva a német védelmi költségvetés alakulására vonatkozó amerikai bírálatokra, amelyek a walesi megállapodás azon értelmezésén alapulnak, hogy a GDP 2 százalékának megfelelő összegre kell emelni a védelmi kiadásokat.
Az AfD-sek is elmondhatják a véleményüket
A kancellár nem értett egyet a pártjától, a Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) egy politikusa azon felvetésével, miszerint vezetésével Németországban „a tolerancia nevében diktatúra” alakult ki, amelyben nem érvényesül a szólás és a vélemény szabadsága, különösen az AfD híveinek esetében. Angela Merkel megjegyezte: „éppen elég sokatmondó”, hogy a kérdező a fórumon az első sorból szólásra emelkedve zavartalanul kifejthette gondolatait. Hozzátette: a szövetségi parlamentben (Bundestag) sem tapasztalta, hogy az AfD-s képviselőket bármi is gátolná véleményük kifejtésében.
Angela Merkel kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a jelenlegi – 2021 őszéig tartó – törvényhozási ciklus végeztével befejezi hivatásos politikusi pályafutását.
(MTI)
Trump londoni fellépése felkavarta az atlanti szövetség állóvizét, miközben Európa olajcsapok nélkül, drónok célkeresztjében és utcai lázadások árnyékában sodródik a polgárháborús forgatókönyv felé.
Szembesítették a valósággal Ulf Kristerssont.
Az Európai Bizottság jelenéséből az is kiderül, miért erőlteti az EU vezetése a többkulcsos adórendszert.
Az amerikai elnök közös sajtóértekezletet tartott Keir Starmer brit miniszterelnökkel.
Az MCC Brussels már tavaly arról készített jelentést, amit most Ulf Kristersson minden áron tagad.
Az eset súlyos kérdéseket vet fel a NATO-légvédelem jövőjét illetően is.
A Fidesz fővárosi elnöke szerint Karácsony Gergely a képesség hiányát palástolja azzal, hogy mindenből egy főváros-kormány ellentétet kreál. A politikus mindenkit arra buzdított a Mandiner Klubest csütörtöki alkalmán, hogy vegye ki a részét a harcból.
A jelenlegi geopolitikai és gazdasági helyzetben Ukrajna uniós integrációja nemcsak illúzió, hanem kifejezetten veszélyt is jelenthet az EU stabilitására – figyelmeztet elemzésében Morten Heiberg és Rasmus Mariager dán professzor.
