Ma van a Nagaszaki elleni atomtámadás 74. évfordulója

Nagaszaki békeparkjában egyperces néma csenddel kezdődött a megemlékezés helyi idő szerint délelőtt 11 óra 2 perckor, 1945. augusztus kilencedikén ugyanis abban a pillanatban dobta le a japán városra egy amerikai B-29-es bombázó repülőgép az atombombát. A robbanás több mint 70 ezer halálos áldozatot követelt.

Taue Tomihisa, Nagaszaki polgármestere a megemlékezésen felolvasta hagyományos békenyilatkozatát, amelyben idézte egy, az atomtámadás sugárfertőzött túlélője (hibakusa) egyik versét. A költemény leírja azt a borzalmat, amit a bombázás okozott, egyben arra szólít fel, hogy ne ismétlődjön meg ez a tragédia. 

Tomihisa úgy vélekedett, hogy a nukleáris leszerelés ügye veszélyben van, éppen ezért az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz fordult, hogy a két nagyhatalom vállaljon kezdeményező szerepet a leszerelés terén. 

A városi elöljáró egyben arra szólította fel a megemlékezésen jelenlévő Abe Sindzó kormányfőt, hogy Japán csatlakozzon az ENSZ által 2017-ben elfogadott atomfegyver-tilalmi egyezményhez. Kezdeményezte egyben, hogy Japán, az egyetlen állam, amely elszenvedte az atomtámadást, álljon az élére a világbéke megteremtését célzó erőfeszítéseknek. 

1945. augusztus 6-án Hirosimát, három nappal később Nagaszakit érte atomtámadás. A szörnyű pusztítás nyomán Japán feladta a harcot: 1945. augusztus 15-én Hirohito császár bejelentette a szigetország kapitulációját. A történészek mind a mai napig vitáznak arról, hogy szükség volt-e a két atombomba ledobására. Az egyik oldal szerint igen, hiszen így sikerült megmenteni rengeteg amerikai katona életét, akik elestek volna, ha szárazföldi támadást kell indítani Japán ellen. Mások viszont azt állítják, hogy a szigetország már mindenképp közel állt a kapitulációhoz, és ez atomtámadás nélkül is bekövetkezett volna.

(MTI)

(a kép forrása: mult-kor.hu)