A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az évezredekkel ezelőtt élt emberek földhasználati szokásainak egy része sem maradt nyom nélkül.
Az eddig véltnél jóval korábban, már legalább háromezer évvel ezelőtt is jelentős változtatásokat hajtott végre természeti környezetén az ember világszerte – állapították meg kutatók.
A Science című tudományos folyóirat internetes oldalán publikált tanulmány az ArchaeoGLOBE elnevezésű nagyszabású projekt részeként készült. A projekt keretében több mint 250 kutató vizsgálja a földhasználati szokások változásait 1850-től 10 ezer évre visszamenőleg és a világ 146 különböző területére kiterjedően, hogy azonosítsa az ember „kéznyomát” a bolygó talajában.
A szakemberek szerint gyakran modern jelenségként tekintenek az ember azon képességére, hogy megváltoztassa természeti környezetét, ám a tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az évezredekkel ezelőtt élt emberek földhasználati szokásainak egy része sem maradt nyom nélkül. „Nagyjából 12 ezer évvel ezelőtt az emberek főleg gyűjtögető életmódot folytattak, vagyis nem voltak olyan intenzív kölcsönhatásban természeti környezetükkel, mint általában a gazdálkodók” – mondta Gary Feinman, a chicagói Field Museum antropológusa, aki a tanulmány egyik társszerzője volt.
A szakember szerint hatezer évvel ezelőtt bizonyos szintű mezőgazdasági termelés folyt a világ csaknem felén, és 3 ezer évvel ezelőtt a gyakorlat széles körben elterjedté vált. A haszonállattartás 8 ezer évvel ezelőtt kezdett el terjedni Délnyugat-Ázsia egyes területeiről az olyan száraz régiók felé, mint Észak-Afrika és Eurázsia, ahol 4 ezer évvel ezelőtt már bevett gyakorlatnak számított.
A kutatók szerint annak megértése, hogy az emberek milyen kapcsolatban voltak környezetükkel a régmúltban – milyen sikereket értek el és milyen hibákat követtek el –, számos hasznos információval szolgálhat a jövőre nézve.
A szakemberek azt is vizsgálják, hogy természeti környezetük átformálásával az emberek jótékony hatással voltak-e a biológiai sokféleségre, vagy éppen ártottak annak, illetve, hogy a tevékenységük fenntartható volt-e a területen, lehetővé téve számukra a hosszú távú ott tartózkodást.
(MTI)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Egy friss kutatás szerint a helyzet kezd kicsúszni a családok kezéből.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
A kormány családokat és gazdaságot is védő intézkedésével a lakosság kétharmada ért egyet.
Előre menekül Hann, miután kikutatta a Medián, hogy Magyar Péter húsz százalékponttal vezet.
Fontos kutatás eredményeit ismertette a Századvég, amelyből kiderül, hogy a magyarok összezártak.
Bravúros siker a Szegedtől.
A mobilitás korszakában egyre inkább elmosódik a határ az iroda, az iskola és a pihenés helyszínei között.
