Pislogni sem volt ideje a leköszönő amerikai vezetésnek: Szijjártó mindenki eszén túljárt
A magyar külügyminiszter ráadásul még mindig nem fedte fel teljesen a lapjait.
Trump az iráni fenyegetésre hivatkozva indokolta a sürgős döntést.
Donald Trump amerikai elnök megvétózta szerdán a Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek történő fegyvereladások tiltásáról hozott kongresszusi határozatokat. Az elnök – korábbi ígéretéhez híven – azzal az indoklással vétózta meg a kongresszus mindkét háza által elfogadott határozatokat, hogy a fegyvereladások felfüggesztése „rosszul kigondolt erőfeszítés” az Egyesült Államok számára fontos partneri kapcsolatok aláásására.
A kongresszusnak megküldött nyilatkozatában Donald Trump leszögezte: az összesen három határozat – amellett, hogy árt Washington fontos kapcsolatrendszerének – „meggyengíti az Egyesült Államok globális versenyképességét.” Hangsúlyozta továbbá, hogy a fegyvereladások korlátozása ártana a jemeni háború lezárását célzó erőfeszítéseknek is.
A képviselőház a múlt héten, a republikánus többségű szenátus pedig még júniusban fogadta el a határozatokat a két közel-keleti szövetségesnek szánt fegyvereladások megtiltásáról. A szenátusban republikánus politikusok is csatlakoztak a határozatokat megszavazó demokratákhoz. Indoklásuk szerint azért tiltanák meg a fegyvereladást, mert Rijád az amerikai fegyvereket használja a civilek ellen a jemeni háborúban. Mindkét párt politikusai érvként hozták fel a Hasogdzsi-ügy tisztázatlanságát is.
Dzsamál Hasogdzsi rendszerkritikus szaúdi újságírót tavaly októberben gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli képviseletén, mint azóta kiderült, a szaúdi trónörököshöz közelálló tanácsadók irányításával. Szaúd-Arábiában vizsgálat folyik az ügyben, ítéletek is születtek, de Mohamed bin Szalmán trónörökös felelősségét hivatalosan nem vetették fel.
A kormányzat májusban hagyta jóvá a mintegy nyolcmilliárd dollár értékű fegyvereladásokról szóló döntést, mégpedig arra a ritkán alkalmazott törvénycikkelyre – a „sürgősségi felhatalmazásra” – hivatkozva, amely lehetővé teszi az elnöknek, hogy a kongresszus megkerülésével döntsön fegyvereladásokról. Trump az iráni fenyegetésre hivatkozva indokolta a sürgős döntést. A törvényhozók már májusban jelezték: a kongresszus hatalmának korlátozásaként értékelik a Fehér Ház lépését, és annak ellenére, hogy az elnök kilátásba helyezte vétóját, mind a képviselőház, mind a szenátus elfogadta a fegyvereladásokat tiltó határozatokat.
Egyébként 22 különböző üzleti szerződésről van szó, amelynek keretében egyebek közt precíziós irányítású rakétákat szállítanak majd Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek. A fegyvervásárlási üzletnek részese Jordánia is.
(MTI)