Napjainkban 1,1%-al gyarapodik a Föld népessége elmaradva a 60-70-es évek 2%-os gyorsaságától – adta hírül a Portfolio az ENSZ prognózisa alapján. 1989-ben az ENSZ népesedési világnappá nyilvánította július 11-ét, mivel két évvel korábban ezen a napon lépte át a Föld lakossága az öt milliárd főt. Az ENSZ célja, hogy ezen a napon felhívja a figyelmet a népességnövekedésre, és az azzal járó problémákra.
Az ENSZ legfrissebb adatai szerint 2019. június 28-án bolygónk lakossága meghaladta a 7,7 milliárdot. Összehasonlításként: 1950-ben még 2,5 milliárd ember élt a Földön. Az 1960-1970-es évektől a fejlett országokban már nem éri el a termékenységi ráta a reprodukciót biztosító 2,1 gyerek/nő értéket. A növekvő átlagéletkor mellett ez jelentősen hozzájárul a távolabbi jövőben várható népességcsökkenéshez.
Jelenleg Ázsiában él a világ lakosságának 60%-a, több mint 4,6 milliárd ember. Ezt követi Afrika (17%, 1,3 milliárd fő), Európa (10%, 747 millió fő), Latin-Amerika és Karib-szigetek (8,0%, 648 millió fő), Észak-Amerika (5%, 366 millió fő), végül a legkisebb létszámú Óceánia (0,5%, 42 millió fő). Kínában a világ lakosságának 19%-a, Indiában pedig 18%-a él, ami 1,43 milliárd és 1,38 milliárd embert jelent.
Az ENSZ prognózisa szerint Ázsia továbbra is a legnépesebb földrész maradhat, ám arányait tekintve Afrika lassan felzárkózik hozzá. Európa lakossága a jelenlegi 10%-ról 2100-ra 6%-ra csökkenhet: ez azt jelenti, hogy a század végére 117 millióval lehetünk kevesebben az öreg kontinensen.