Normalizálná a szerelmi sokszögeket az Amerikai Pszichológiai Társaság

Normalizálni akarja az Amerikai Pszichológiai Társaság (American Psychological Association, APA) az „etikus poliamóriát”, azaz a szerelmi sokszögeket – írja a CNA. 

Igaza volt tehát az  American Interestnek, mikor 2015-ben azt írta, hogy a melegházasság bevezetése után a következő lépés a transzneműség diktatúrája mellett a poliamória és a vérfertőzés legalizálása lesz, mivelhogy ez következik a dolgok logikájából. 

A szervezet munkacsoportot állított fel, hogy az megvizsgálja, miként lehetne megszüntetni a konszenzuális poliamória „stigmatizációját”:
„A társadalmi és orvosi stigmatizáció megszüntetése nélkül nem beszélhetünk mindenkire kiterjedő szabadságról, ami a kívánt intim kapcsolatra való lépés képességét illeti – vélekedik az APA. – Ez a munkacsoport azok szükségleteire kíván reagálni, aki konszenzuális poligámiában élnek, beelértve marginalizált interszekcionális identitásaikat is.”

Lefordítjuk: hiába van meg a lehetősége valakinek poligamikus kapcsolatban részt venni (csoportos szerelem, poliamória), azaz olyan szerelmi „párkapcsolatban” élni, aminek kettőnél több „résztvevője” van, ha ez a társadalomban és az orvosi gyakorlatban nem talál támogatásra, akkor igazából nem beszélhetünk szabadságról. A „marginalizált interszekcionális identitás” olyasmit takar, hogy valakinek több, társadalmilag nem elfogadott jellemzője van. 

Olvassa el ezt is! Szilvay Gergely: Csoportos szerelem jó, páros szerelem rossz?

Az APA munkacsoportjának feladata kutatások végzése, a finanszírozás megszervezése és a poliamória elfogadottságának növelése irányában tett intézkedések meghozatala lesz, de nem csak a poliamóriával kapcsolatban, hanem hozzájuk tartozik még a „nyitott kapcsolat, a swinger-életmód, a párkapcsolati anarchia” és más „megoldások”. A triádok, szerelmi négy- és ötszögek többféle nemi irányultságú résztvevőre is kiterjedhetek.

Heath Schechinger, a Berkeley egyetem egyik pszichológusa, aki tagja a munkacsoportnak, úgy véli, hogy a monogámia „privilegizált”, és előítéletek nélkül kell fordulni a nem monogám kapcsolatban élők felé is. 

Tudomány helyett ideológia

Teljesen máshogy vélekedik Andre Van Mol kaliforniai orvos, a Gyermekorvosok Amerikai Kollégiumának (American College of Pediatricians, ACP) társelnöke, aki úgy látja: „Várható és megjósolható fog, hogy ez fog történni, mivel ez a következménye annak, ha az ideológia felváltja a tudományt. Az APA újra megmutatta nekünk, hogy nem tudományos szervezet, hanem professzionális céh.”

A másik APA, azaz az Amerikai Pszichiátriai Társaság (nem tévesztendő össze az Amerikai Pszichológiai Társasággal) 1973-ban hozta meg azzal kapcsolatos döntését, hogy a homoszexualitást többé nem tekintik kezelendő jelenségnek, amelyet magáévá tett az Amerikai Pszichológiai Társaság is. A két APA azóta a transzszexualitást is elfogadandó szexuális identitásnak tartja.

A poliamóriával kapcsolatos kutatások természetesen, akárcsak a területen végzett más kutatások, ellentmondásosak, egyes kutatások szerint problémamentes a dolog, más kutatások szerint azonban nem. 

A gyermekek és nők isszák meg a levét

Naomi Schaefer Riley, az Independent Women’s Forum kutatója és a New York Post volt szerzője szerint azoknak a kutatásoknak, amelyek szerint a poliamória problémamentes, saját szerzői is belátták, hogy problémás a módszertana, mivel hólabda-módszerrel készültek, azaz egymást ajánlották, s ezt a módszert a szociológia nem tartja célravezetőnek, minthogy a résztvevők tudatában vannak, milyen válaszokat kell adniuk, hogy elérjék céljaikat. Riley hozzáteszi: a poliamóriára vonatkozó ezen kutatások kihagytak a képletből valakiket: a gyermekeket. 

Brad Wilcox, az amerikai National Marriage Project igazgatója az Institute for Family Studies kutatója szerint a különféle felmérésekből egyértelmű, hogy a háromszülős modell szuboptimális a gyermekek számára, annak bonyodalmai miatt.

Rose McDermott, aki a Brown University keretei között kutatta a poliamorikus kapcsolatokat 170 országban, úgy látja, hogy ezek számos szempontból rombolóak a gyermekekre és nőkre nézve, például a nők nagyobb eséllyel kapják el az AIDS-et, szenvednek az erőszaktól, halnak bele a szülésbe, és várható élettartamuk is kisebb.