Prajuth Csan-Ocsa thaiföldi miniszterelnök kedden, nem sokkal az új kormány minisztereinek beiktatása előtt bejelentette a katonai junta öt éve tartó hatalmának megszüntetését.
„Thaiföld mostantól demokratikusan kormányzott alkotmányos királyság, ahol a kormány a választott parlamentnek tartozik felelősséggel” – mondta Csan-Ocsa a thaiföldi állami televízióban.
Az új kormány húsz miniszterből áll, továbbá öt miniszterelnök-helyettesből és tizenhárom miniszterhelyettesből, akik közül néhány tagja volt a feloszlatott Nemzeti Tanácsnak a Békéért és a Rendért (NCPO – a junta hivatalos elnevezése). A miniszterelnök együttműködésre és a többség akaratának tiszteletben tartására szólította fel a politikai pártokat.
Csan-Ocsa kinevezését Maha Vadzsiralongkorn (X. Ráma) thaiföldi király június 11-én hagyta jóvá, hat nappal a parlamentben tartott választás után, amelyen a nyugalmazott tábornok 498 szavazatot kapott a kétkamarás, összesen 750 fős törvényhozás együttes ülésén. Ellenfelére, az Új Jövő Pártja nevű, feltörekvő politikai csoport vezetőjére, Thanathorn Csungrungruangkit milliárdos üzletemberre 245-en voksoltak.
Thaiföldön március 24-én tartottak parlamenti választásokat, az ország törvényeinek értelmében azonban a miniszterelnök személyéről a törvényhozás dönt, beleértve a szenátus 250 tagját, akiket a hadsereg jelölt ki. A választójogi törvény szenátussal kapcsolatos módosítása a katonai junta uralma idején lépett hatályba, és elemzők szerint egyértelműen a hadseregnek kedvez, így sokan már az eredmény kihirdetése előtt is biztosra vették Csan-Ocsa győzelmét.
A 65 éves Prajuth Csan-Ocsa 2014 májusában került a délkelet-ázsiai ország élére, miután a februárban lezajlott választások eredményét a thai alkotmánybíróság érvénytelennek nyilvánította, a katonaság pedig az ezt követő, zavargásba torkolló tüntetések megfékezésére magához ragadta a hatalmat. Csan-Ocsa a junta élén ekkor vette át a miniszterelnöki tisztséget. A hadsereg azt ígérte, hogy egy évig lesz hatalmon, és választásokat tartanak, ám ezeket többször elhalasztották arra hivatkozva, hogy több idő kell a reformok végrehajtására, illetve az előző király 2016-os halálát követően a zökkenőmentes utódlás lebonyolításához.
(MTI)