Finom üzenet? – ötödik generációs vadászgépek és egy lopakodó nehézbombázó húzott el Putyin feje fölött Alaszkában (VIDEÓ)

Jelzés értékű bemutató az amerikaiaktól.

San Francisco az első jelentős amerikai város, ahol megtiltották az arcfelismerési technológia alkalmazását. A technológiai újítások felhasználása terén élen járó városban ugyanis előtérbe kerültek az új technológiák felelős felhasználásának és a magánszférára gyakorolt hatásainak a szempontjai. Ugyanakkor nemcsak San Franciscóban, hanem egész Amerikában, illetve szerte a világon egyre fontosabb kérdéssé válik, hogyan lehet egyensúlyt találni a bűnmegelőzést segítő modern kori technológiák és a magánszféra védelme között.
San Francisco az első olyan jelentős amerikai város, ahol nemrégiben az arcfelismerési technológia alkalmazásának tilalmáról is döntöttek a megfigyelési technológiákat korlátozó általános rendelet – „Stop Secret Surveillance Ordinance” – elfogadásának keretében. A rendelet 30 napon belül lép hatályba, és a városigazgatás valamennyi szervére, így a rendőrség működésére is kiterjed. A modern technológiák fejlesztése és a technológiai újítások felhasználása terén vezető város gondolkodásában most éppen ezen technológiák felelős felhasználása, valamint a magánszféra védelmének szempontjai kerültek előtérbe. A városvezetők megfontolása szerint igen vékony a határmezsgye a „jó rendészet” és a „rendőrállam” között, és az arcfelismerési technológia ámulatba ejtő fejlődése – amely ma már zsúfoltabb helyeken és nagyobb tömegben is lehetővé teszi az emberek valós idejű megfigyelését – túl messzire ment. A tilalom ugyanakkor nem vonatkozik a magánemberekre és a cégekre − akik a saját védelmük érdekében továbbra is használhatják az ilyen technológiával felszerelt biztonsági kamerákat −, valamint a szövetségi joghatóság alá tartozó nemzetközi kikötőkre és nemzetközi repülőterekre sem, amelyek az Egyesült Államok fontos határátkelő pontjainak számítanak.
A magánszféra védelmét övező megfontolásokon túl az arcfelismerési technológiát az a vád is éri, hogy bizonyos etnikai csoportokat vagy kisebbségeket aránytalan hátrányokkal sújt. Ez azért van így, mert ezt a technológiát majdnem minden alkalommal fehér bőrű férfiak arcát tartalmazó adatbázisokkal „tanítják be”. Ez pedig azt jelenti, hogy a nők, illetve a színes bőrűek azonosításában a jelenleg forgalomban lévő arcfelismerési rendszerek nem biztosítanak olyan pontosságot, mint a fehér férfiak esetében, és több alkalommal tévesen azonosítják a gyanúsítottakat, ami alaptalan letartóztatásokhoz vezet. Ennek megfelelően a jogvédő szervezetek egyöntetűen támogatták a tilalmi rendelet megalkotását kihangsúlyozva azt a mindenkit megillető észszerű igényt és jogot, hogy amennyiben a városban jár-kel, akkor ne váljon állandó megfigyelés tárgyává. Ugyanakkor nem mindenki támogatja a teljes tilalom bevezetését. A bűncselekmények megelőzése érdekében alapított társadalmi szervezetek, valamint a technológiai vállalatok egyaránt azon az állásponton vannak, hogy kellő jogi garanciák megalkotása mellett az arcfelismerő rendszerek továbbra is jó szolgálatot tehetnének az általános elrettentés, vagyis a bűncselekmények megelőzése terén.
A Kaliforniában lévő Oakland, valamint a Massachusettsben található Summerville is azok közé a városok közé tartoznak, amelyek San Francisco nyomdokain járva tervezik betiltani az arcfelismerő rendszerek alkalmazását. Rajtuk kívül pedig a szövetségi törvényhozásban is láthatók olyan törekvések, amelyek hatékonyabb garanciákat kívánnának előírni a technológia felhasználásához. A következő időszak egyik érdekes kérdése lesz, hogy a rendkívül gyors technológiai fejlődés közepette a jogalkotók milyen megoldással találnak egyensúlyt a bűnmegelőzést segítő és a biztonságot növelő modern kori technológiák, valamint a magánszféra védelmének érdeke között.
Az összefoglalót Sándor Lénárd készítette.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.