Hozzátette: ha az Európai Unió mégis úgy dönt, hogy vámokat vet ki a Nagy-Britanniából érkező árukra, a „napóleoni kontinentális rendszer óta” először fordulna elő, hogy a kétoldalú kereskedelemben ilyen „értelmetlen okokból keletkezzen fennakadás”. Johnson kijelentette: nem hiszi, hogy az Európai Unió ezt akarná.
A volt brit külügyminiszter a szombati birminghami kampányrendezvényen úgy vélekedett: a józan ész diktálta megoldás az lenne, hogy a nézeteltéréseket okozó első számú problémát – vagyis azt, hogy miként lehet elkerülni az ír-északír határon a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítását a Brexit után – a felek kiveszik a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodásból, és a majdani kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásról tartandó tárgyalásokon rendezik. Ezt az Európai Unió többször is határozottan elvetette.
Nem sokkal a szombati kampányrendezvény előtt a Bank of England kormányzója is egyértelműen leszögezte, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén mindenképpen vámok jelennének meg Nagy-Britannia és az EU kereskedelmében.
Mark Carney a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette: az EU automatikusan bevezetné ezeket a vámokat rendezetlen brit kilépés esetén, mivel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai alapján az uniónak azonos vámokat kell alkalmaznia minden olyan külső kereskedelmi partnerrel szemben, amellyel nincs szabadkereskedelmi megállapodása. A brit jegybank vezetője szerint ennek alapján ha az EU úgy döntene, hogy nem alkalmaz vámokat Nagy-Britanniával szemben, akkor az egész világgal szemben is ugyanígy kellene eljárnia.
Hunt nem szeretne populistát a kormányrúdnál