Hírügynökségek ezzel kapcsolatban felemlegetik: Trumpot sok bírálat érte amiatt, hogy túl barátian viszonyul Putyinhoz. Különösen a Helsinkiben tavaly júliusban tartott csúcstalálkozójuk után keményen ostorozták hazájában, mert nyilvánosan nem tette szóvá partnerének azt, amit előzőleg az amerikai hírszerzés megállapított, jelesül, hogy orosz hackerek az elnökválasztás előtt feltörték a Demokrata Párt szerveit, és a közösségi médiában álloldalak generálásával támadták Trump ellenfelét, a demokrata Hillary Clintont.
A Robert Mueller különleges ügyész vezette bizottság két éven át azt is vizsgálta, hogy Trump kampánycsapata összejátszott-e az oroszokkal. A bizottság arra jutott, hogy Oroszország beavatkozott ugyan az elnökválasztásba, de Trump kampánycsapa nem játszott össze Moszkvával, és arra sincs bizonyíték, hogy Trump akadályozni akarta volna ennek feltárásában az igazságszolgáltatást.
A Krím miatt romlott meg az amerikai-orosz viszony
Az amerikai-orosz kapcsolatok évekkel ezelőtt, még Barack Obama elnöksége idején leszállóágba kerültek, és erősen rontott rajtuk az, hogy Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krímet, majd Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erőknek nyújtott támogatást a szíriai konfliktusban, gyakorlatilag eldöntve ezzel a háború kimenetelét. Putyin egy minapi tévéinterjújában úgy fogalmazott, hogy a kétoldalú viszony „egyre rosszabb és rosszabb”.
A Trumppal folytatott megbeszélés után Putyin tárgyalóasztalhoz ült Theresa May leköszönő brit miniszterelnökkel, és más országok vezetőivel is megbeszélést folytat majd. A kétnapos oszakai csúcson Trump is több fontos találkozót bonyolít le, tárgyalni fog a többi között Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Angela Markel német kancellárral is.