Szakítani kell a radikális baloldal és liberalizmus romboló tendenciáival, és egy a közösségeket és emberi viszonyokat újraépítő, együttérző konzervativizmusra van szükség – mondja Phillip Blond a Mandinernek. A David Cameronra és Theresa Mayre is hatást gyakorló angol filozófus és teológus nem híve a Brexitnek, jobban örült volna, ha Nagy-Britannia az EU belső reformere marad. Szerinte az a legfontosabb, hogy megvédjük a Nyugat eredeti értékeit annak ellenségeivel szemben. Interjúnk a brit filozófussal – aki történetesen a James Bondot alakító Daniel Craig mostohatestvére is egyben.
„Európa válaszút előtt” címmel rendeztek konferenciát nemzetközi konzervatív intézetek, közöttük a budapesti központú Danube Institute Londonban. A konferencián többek között Roger Scruton is felszólalt, vele készült interjúkat itt olvashatják.
A konferencián előadott Phillip Blond angol filozófus, teológus is. A Cambridge-ben végzett, majd Észak-Angliában teológiát oktató Blond David Cameron 2010-es hatalomra kerülésekor a Cameronnal megújulni szándékozó konzervatívok egyik meghatározó filozófiai ihletadója volt a „vörös tory” fogalmának megalkotásával, ami egy a liberalizmussal szakítani kívánó, a társadalmi, közösségi kötelékek újbóli megerősítését célzó, együttérző, szolidáris konzervativizmus igényével lépett fel. A konzervatív új hullám talán ki is forrhatta volna magát – ha nem jön a mindent maga alá temető Brexit-történet.
Erről és sok minden másról is beszélgettünk Londonban Phillip Blonddal – aki egyébként apja második házassága révén nem más, mint a James Bondot alakító Daniel Craig mostohatestvére.
***
Könyvet írt korábban „Red Tory – Hogyan törte meg Nagy-Britanniát a baloldal és a jobboldal, és hogyan lehet ezt helyre tenni” címmel: mire utal a „vörös tory” kifejezéssel?
Arról írok könyvemben, hogy két ellenségünk van: a társadalmi és a gazdasági liberalizmus. Tíz éve fogalmaztam meg ezt először, és azóta is úgy látom, hogy a politikánknak ezzel a két irányzattal kell szembeszállnia. Az elmúlt tíz évben láttuk, hogy ezek a folyamatok hova vezetnek. A liberalizmus ma a nyugati kultúra ellensége: hatalmas gazdasági bizonytalanságot gerjeszt, és a társadalomban is bizonytalanságot kreál.
A liberalizmus kapitalista oldaláról beszél, vagy a baloldali liberalizmust is kritizálja?
Két oldala is van: a baloldali liberalizmus, ami főleg kulturális liberalizmust jelent, végső soron minden társadalmi egységet elpusztít a családtól a szélesebb társadalmi egységekig. Széttördeli, darabolja a társadalmi szolidaritást, ami végül teljesen megszűnik. A szociálliberalizmus lefokoz téged a szexuális irányultságodra, és leépíti az emberek egymással való törődési hajlamát.
A másik a jobboldali, gazdasági liberalizmus, amely hatalmas egyenlőtlenségeket teremt, és számos társadalmat úgy alakít át, hogy csak az oligarchák maradnak a csúcson a tulajdon és az eszközök birtokában; míg mindenki más csak dolgozik, ami mégis egyre kevésbé tud biztonságot és stabilitást garantálni a tömegeknek.
Mi a válasz ön szerint ezekre a kihívásokra?
A válasz a szociális konzervativizmus a kulturális területen – ami ugyanakkor nem jelent bárkivel szemben irányuló gyűlöletet. Épp a szeretetre alapoz a családok és a közösségek, valamint az emberek társadalmi létének támogatásával. Ez létrehozza az együttérzés, a szolidaritás egyre szélesebb ívét, önmagad, férjed, feleséged, gyermekeid szeretetétől a szélesebb társadalmi közösségekig. Ez újraépíti a széttöredezett társadalmi kötelékeket, a szolidaritást.
A gazdaság terén pedig a redisztributív kapitalizmus felé kellene elmozdulni, ahol mindenki tulajdonossá válhat – ez a kapitalizmus katolikus kritikájára épül. Fontos, hogy mindenkinek legyen tulajdona, birtoka, hogy mindenki tudjon árut cserélni, kereskedni. Ez az a két pillér, amikre egy új európai társadalom épülhetne.
Ön szerint tehát van egy köztes irányzat a szocialistább és a konzervatívabb eszmék között, ami megfelelően tudna működni?
Azt mondanám, ez az irány túlmutat mindkettőn. Szükség van egy vertikális, függőleges dimenzióra, amely meg tudja fogalmazni, mit kell megőrizni. És aztán szükség van egy kiterjedt horizontális dimenzióra is, ami arról szól, hogy mi az, amit újraosztanánk. Ha nincs meg függőleges dimenzió, akkor csak újraosztogatunk.
mindkét dimenzióra egyszerre, egy időben van szükségünk. Ezért vagyok monarchista és alkotmánypárti is.
Az elmúlt évek politikai konfliktusai miatt úgy tűnik, Nagy-Britannia megosztottabb mint valaha, minden szinten: vidékiek kontra városiak, fiatalok kontra idősek, angolok kontra többiek.
Én úgy vélem, nem vagyunk még annyira megosztottak, mint más nemzetek, de a polarizáció tagadhatatlan. És ez a liberalizmus következménye. Csak egy „vörös tory” politika tudná helyreállítani a társadalmi viszonyokat.
Ha körbenézünk a mai nyugati politikában, két új hullámot láthatunk. A jobboldalon ott vannak a populistának címkézett mozgalmak, míg a baloldalon felemelkedtek a radikális progresszívek, akik hangosan képviselik politikájukat.
Ami most van, az egy szerencsétlen dichotómia: vannak a baloldali radikálisok, akik az embereket szexuális irányultságuk vagy más kiválasztott identitáselemük szerint határoznák meg, ami nagyon veszélyes; és van az az új jobboldal, amely egy regresszív nacionalizmus felé mozdul el. Egyik fejlemény sem jó, szembe kell szállnunk ezekkel a tendenciákkal, de nem a liberális status quo szemszögéből. Egy alapvetően új társadalmi és politikai ajánlatra van szükségünk.
Gyakran emlegeti a posztliberalizmust is – mit jelent ez az ön fogalmai szerint?
Nem-liberális politikákra van szükség. Biztonságot kell adni az embereknek, szemben azzal a liberalizmussal, amely a bizonytalanságot fokozza. Gazdaságilag és társadalmilag is meg kell erősítenünk az embereket. Ezzel
Ez természetesen egy teljességgel más irányzat lenne, mint ami most a világban uralkodik.
Blond és Cameron
Igaz, hogy a könyve hatással volt David Cameronra, amikor 2010-ben elkezdte a kormányzást?
Igen, én úgy tudom, két brit miniszterelnökre is hatással voltak ezek a gondolatok. Cameronra mindenképp az elején, de aztán sajnos feladta és egy hagyományos liberális lett belőle, s végül elbukott. De a könyv, úgy tudom, hatott Theresa Mayre is az elején, aki gyakorlatilag egy ilyen „vörös tory” politikát hirdetett meg, de aztán a gyakorlatban nem kezdett ennek a megvalósításába.
Talán mert a Brexit-kérdés eluralt mindent.
Igen, a Brexit mindent megtorpedózott. Cameron aláásta az egész projektet, mert beindította azokat a mozgásokat, amik a Brexithez vezettek, és nem gondolom, hogy ez jó örökség lenne.
Ön mit gondol a Brexitről?
Én maradáspárti voltam, inkább csak reformokra lett volna szükség.
Eléggé kisebbségben van most a konzervatívok között.
Tudom, de nem bánom. A brit hatalom és befolyás megőrzése mellett állok, én szívesen építenék erősebb kötelékeket például a kelet-európai országokkal.
És maradt is a maradás pártján?
Igen, maradáspárti maradtam, de nem a liberális status quo mellett állok ki.
Több nem-liberális kormányzati politikára lenne szükség. Ugyanakkor a pőre izolacionizmust, az elkülönülést nem támogatom, ez nem volt soha Nagy-Britannia politikája. Úgy vélem, az Egyesült Királyság az EU tagjaként tudná a legerősebb befolyást gyakorolni a világra, hiszen közös ügyek mentén tudnánk együttműködni számos más országgal. Ez lehetne a brit hatalmi politikai alternatív útja a 21. században.
Mit gondol, mi lesz a kifutása a mostani, Brexit okozta politikai válságnak Nagy-Britanniában?
El fogunk fordulni Európától, veszíteni fogunk világhatalmi jelentőségünkből, bár globális célokkal rendelkező nemzetállamként továbbra is fel fogunk lépni a világban. Úgy gondolom, jobb lett volna, ha európai barátainkkal együttműködve úgy reformáljuk meg Európát, hogy megállítjuk annak liberális állammá való szerveződését. Ez marad továbbra is számomra a legkívánatosabb megoldás.
Mi lesz az EU jövője ön szerint?
Meg kell védenünk a Nyugatot. Újra fel kell fedeznünk a Nyugat zsidó-keresztény gyökereit és a felvilágosodás eredeti értékeit.
Ha itt nem őrizzük ezt meg, máshol végképp nem fogják. Meg kell védenünk a Nyugatot minden civilizációs fenyegetéstől. Kína, Oroszország, a radikális iszlám képviseli ezeket a fenyegetéseket. Csak úgy tudunk ezeknek ellenállni, ha újra megerősítjük a saját civilizációnk értékeit.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Kéri László és felesége, Petschnig Mária Zita több mint száz Tisza-sziget rendezvényen tartott eddig előadást, bár azt állítják, a Tisza Párthoz ennek ellenére sincs közük.
A Tisza Párt körül pedig a baloldali holdudvar képviselői bukkannak fel rendszeresen, noha tagadják, hogy együttműködnének Magyar Péterrel.
Ábrahám Róbert bemutatta új dokumentumfilmjét, Monaco Hadtest címmel. Az eseményen a Mandiner is jelen volt.
Folytatódik a miniszterelnöki interjú dömping.
Tarr Zoltánnal beszélgetett a Hír TV munkatársa, amikor a biztonsági szolgálat közbelépett és félbeszakította az interjút.
A premierre a Nemzeti Színházban éppen negyven éve, 1986. január 2-án került sor Árvai Réka szerepében Kubik Annával. A nemrégiben Nemzet Művésze címet kapott színésznőt a legendás előadás máig ható erejéről és arról is kérdeztük, mit jelent számára advent időszaka.
A korábbi védő kihagyta számításából a magyar középpályást.
Több dokumentumtervezet is elkészült a miami tárgyalások után.
