Ahol az EP-választás kormányválságot hozhat – litvániai választási körkép

Két, szinte azonos programmal kampányoló, független jelölt jutott tovább a litvániai elnökválasztás második fordulójába. A május 12-én rendezett első fordulóban 31,13%-kal a volt pénzügyminiszter, Ingrida Simonyte, valamint alig nyúlfarknyival mögötte, 30,95%-kal a közgazdász-pénzügyi tanácsadó Gitanas Nauseda végzett az első két helyen. Mindketten a társadalmi egyenlőtlenségek, a városok és falvak közti különbségek felszámolását tűzték ki elsődleges céljuknak, külpolitikájukban pedig folytatnák az EU- és NATO-tagállamként (valamint volt szovjet tagállamként) maguk elé tűzött oroszellenes-euroatlanti irányvonalat. 

Liberális exminiszter a konzervatívok élén

A különbség a mögöttük álló támogató pártok között feszül. Simonytét az a kereszténydemokrata Haza Szövetség segíti, amely élén nem kisebb név áll, mint a független Litvánia első, átmeneti államfője, Vytautas Landsbergis, aki

az országban, bár pártját ma már hivatalosan unokája, Gabrielius Landsbergis vezeti. 

A Haza Szövetség Simonyte mellé állt, annak ellenére, hogy a volt pénzügyminiszter erősen liberális elveket is képvisel, elkötelezett támogatója például az azonos neműek közti élettársi kapcsolat elismertetésének. Kritikusai nemcsak azt vonják kétségbe, hogy 44 éves egyedülállóként megfelelő elnöke lehet a hagyományosan konzervatív-katolikus Litvániának, de azt is többször szemére vetik, hogy pénzügyminisztersége idején, a gazdasági válság miatt népszerűtlen intézkedéseket vezetett be (nyugdíjcsökkentés, forgalmiadó-emelés). Ezeket a hangokat azok a nemzetközi szakértő szervezetek sem csendesítik le, amelyek szerint éppen ezen intézkedések miatt sikerült a válságot Litvániának ügyesebben menedzselnie, mint szomszédainak. 
 
Az 54 éves közgazdász Gitanas Nauseda mögött hivatalosan nem áll egyik párt sem. A közvélemény kevésbé tartja alkalmas jelöltnek az elnökségre politikai tapasztalat vagy retorikai készségek híján – mégis, elemzők úgy látják, ő az, aki tovább növelheti szavazótáborát, mivel az első körből kiesett, főként baloldali illetve jobbközép jelöltek támogatói inkább őt választanák, mint kereszténydemokrata ellenfelét.

Kormányválság a balti láthatáron

A legdélibb balti államban a Landsbergis-féle Haza Szövetség mellett a jobbközép Litván Zöld- és Parasztszövetség számít a legnagyobb politikai erőnek. Utóbbiak csak a 2016-os parlamenti választások után váltak fontosabb tényezővé. Elnökük, Ramunas Karbauskis Litvánia harmadik leggazdagabb embere, ami már csak azért is paradoxon, mert pártja gyakran kritizálja a politikát is befolyásolni akaró felső tízezret. Karbauskis hatalma mindenesetre nem csekély, amellett, hogy a vilniusi parlament kulturális bizottságának elnöke, a litván politika „szürke eminenciásának” tartják. Az elnökválasztásra azonban nem kapott bizalmat, a rossz nyelvek szerint azért, mert

az államtitkok kezelésére. 

Az első forduló eredménye ráadásul közvetve akár kormányválságot is okozhat. A jelenlegi miniszterelnök, a Zöldek színeiben politizáló Saulius Skvernelis ugyanis csak a harmadik helyre szorult, az eredmény nyilvánosságra hozatala után pedig kijelentette: szerény helyezését politikája értékelésének veszi, és korábbi ígéretéhez híven júliusban lemond a kormányfői tisztségről. Pártja korábban azt ígérte, ha sem az elnökválasztáson, sem az EP-választásokon nem szerepelnek jól, kilépnek a szociáldemokratákkal és független szakpolitikusokkal közös kormánykoalícióból. Ez esetben pedig előrehozott választások jöhetnek, a sors fintora, hogy az új parlament akár új elnökválasztást is kiírhat. 

A litván belpolitikában ezért kétszeresen is nagy nap lesz május 26-a. Egyrészt, mert az aznapi EP-szereplésből derül ki, mi lesz a kormánnyal, másrészt pedig mert az aznapi második fordulón döntenek a szavazók arról is, hogy ki lép az utóbbi évtizedek legnépszerűbb litván politikusának számító leköszönő elnök, Dalia Grybauskaite nyomába. A második államfői ciklusát kitöltő független politikust nemcsak Litvániában, de az Európai Unióban is elismerik, ennek köszönhetően egyek vélekedések szerint ő lehet Donald Tusk utóda a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács élén.