Az orbánozástól az Orbán-magasztalásig – így választ Ausztria az EP-voksoláson

A május 26-i EP-választáshoz közeledve a Mandiner körképsorozatban mutatja be az uniós országok EP-választási kampányait, a helyi politika erőviszonyait és játszmáit. Eddigi cikkeinket itt olvashatják:

Németország: Weber ist Ihnen unbekannt?

Nagy-Britannia: Hülye Választások Minisztériuma

Most Ausztria kerül sorra cikksorozatunkban!

***

Az osztrák politikai életet mintha minden korábbinál jobban foglalkoztatná a magyar (Fidesz-, Orbán-)kérdés – ezt lehet leszűrni nyugati szomszédunk mostani nyilvános vitáiból. Persze rengeteg más téma is előkerül az ausztriai EP-kampányban, de mint a nyitóképen látható, Darth Vaderre tekintő liberális listavezető, Claudia Gamon esetében, úgy kerül rendre a figyelem középpontjába a fekete bárányokat/az Erő sötét oldalát képviselő,

az osztrák politikai vitákban.

Hazánkhoz hasonlóan nyugati szomszédunk is május utolsó vasárnapján dönt majd arról, kik képviseljék az országot az Európai Parlamentben. Az egyre növekvő népességű, most 8,8 milliós (a 10 évvel ezelőtti EP-választás idején még csak 8,3 milliós) Ausztriának tizennyolc képviselői hely jár: többségükön a három hagyományosan legerősebb párt, Kurz Néppártja, Strache Szabadságpártja és az osztrák szociáldemokraták osztozhatnak majd.

Egy márciusi felmérés szerint az osztrák fiatalok nagy arányban vesznek majd részt a választáson, összesen nyolcvanöt százalékuk nyilatkozott úgy, hogy biztosan vagy valószínűleg elmegy szavazni. Ausztriában a választójog alsó korhatára mindössze tizenhat év. Az országos részvétel azonban – ami Ausztriában a parlamenti választásokon hagyományosan magas, legutóbb nyolcvan százalék körül alakult – meglehetősen alacsony lehet majd, a Politico adatai szerint nem éri el az ötven százalékot sem.

Othmar Karas szerint Ausztriában kezdődik Európa

ÖVP: Egy jobb Európát egy erősebb Ausztriáért!

Az Osztrák Néppárt az Európai Néppárt tagjaként jelenleg öt képviselővel rendelkezik az EP-ben. A felmérések azt mutatják, hogy a 2014-es eredményhez képest a párt némi erősödéssel és a szavazatok 29%-ának megszerzésével hat helyre számíthat majd.

Sebastian Kurz kancellár a napokban osztrák lapoknak adott interjújában  a lisszaboni szerződés újragondolását szorgalmazta. Érvelése szerint a szerződés 2009-es elfogadása óta

Szerinte jobban fel kell készülni a válságokra, a szerződéseket pedig úgy kéne megváltoztatni, hogy lehetővé tegye az azonnali intézkedéseket szükség esetén. Az Uniónak modernebbé, válságállóvá kell válnia. 

Kurz úgy látja: szigorúbb szankciós mechanizmusokra van szükség olyan tagállamok esetében, „amelyek adósságot halmoznak fel, büntetéseket olyan országokkal szemben, amelyek az illegális migránsokat nem regisztrálják, illetve tovább engedik, valamint komoly következményeket azok számára, akik megsértik a jogállamiságot és a liberális demokráciát”. Elutasítja azonban a közös uniós hadsereg tervét.

A 33. életévét taposó kancellár megreformálná az Európai Bizottságot: szerinte túl sok a biztos, a jövőben nem delegálhatna minden tagállam automatikusan egy bizottsági tagot, a jelölések egy igazságos rotációs rendszerben történnének. Bár az ÖVP az Osztrák Szabadságpárttal koalícióban kormányozza Ausztriát, Kurz kijelentette,

Nemzet és Szabadság Európája nevű európai pártcsalád,

Kurz különösen jó kapcsolatot ápol Manfred Weberrel, az EPP Spitzenkandidatjával, aki a minap részt vett az ÖVP kampánynyitó rendezvényén is. 

Az ÖVP listáját a párt legtapasztaltabb EU-politikusa, Othmar Karas vezeti. Karas mind a Szabadságpárt, mind az euroszkeptikusok táborának egyik legmarkánsabb kritikusának számít a Néppárton belül, ahogy a Fidesszel szemben is régóta kritikus hangot üt meg. Jogellenesnek tartja azt a jogszabályt, ami alapján az Ausztriában munkát vállalók nem Ausztriában élő gyermekeik után alacsonyabb összegű családi pótlékot kapnak. Ez sok magyar családot is érintett. Szintén kritizálta, hogy Ausztria nem csatlakozott az ENSZ migrációs paktumához. Karas első helyét az is indokolta, hogy félő volt, ennek hiányában saját listát állít majd. Karoline Edtstadler belügyi államtitkár, a lista második helyezettje kormányhű politikusként Karas álláspontját hivatott ellensúlyozni.

Felfelé kapaszkodna a szocdem Schieder

SPÖ: Tiltsák be a szélsőjobbos pártokat!

Ausztria Szociáldemokrata Pártja az ÖVP-hoz hasonlóan öt hellyel rendelkezik jelenleg az Európai Parlamentben. A párt az Európai Szocialisták pártcsaládját erősíti. Az előzetes felmérések azt jósolják, a párt 27%-ot ér majd el, és megőrzi eddigi öt mandátumát az idei választáson. 

Az SPÖ hagyományos, szociáldemokrata és baloldali üzenetekkel kampányol. A szocdemek listavezetője, Andreas Schieder azt szeretné, „hogy az óriáscégek is megfizessék a rájuk eső adót, ahogyan azt ma már minden virslisstand megteszi, hogy a tornacipőket gyermekmunka és kizsákmányolás nélkül állítsák elő, és hogy Európa egy olyan kontinens legyen, ahol a gyűlölködés helyett segítenek egymásnak az emberek”.

Schieder azt is szorgalmazza, hogy európai szinten

Az SPÖ országos plakátkampányában olyan jelszavakat használ, mint: „Összetartozás vagy megosztottság?”, „Az ember vagy a vállalat?”, „Esély vagy akadály?”, „Védeni vagy privatizálni?”.

Strache és Vilimsky népi hölgykoszorúban

FPÖ: Brüsszel-központú állam vagy tagállamok közötti együttműködés?

Az Osztrák Szabadságpárt jelenleg négy hely birtokosa és négy hely várományosa is a Politico felmérése szerint. Az ÖVP-tól jobbra álló pártot 23% körül mérik. Az FPÖ a Nemzet és Szabadság Európája tömörüléshez tartozik, Le Pen Nemzeti Tömörülésével, Salvini Északi Ligájával és az AfD-vel együtt. A párt koalícióban kormányozza Ausztriát az ÖVP-vel, az európai választásra készülve azonban gyökeresen más retorikát használ. A Szabadságpárt vezetőjét, Heinz-Christian Strache alkancellárt pár napja Budapesten fogadta Orbán Viktor. Itt Strache úgy fogalmazott: „Olyan Európát akarunk, ami föderalista, és hazafias, és elutasítja a felelőtlen Willkommenskulturt”, és azt akarjuk, hogy egyenrangú felek legyenek az országok, ne eurokraták irányítsák őket”.

Az FPÖ kampányában

Listavezetőjük 2014-hez hasonlóan Harald Vilimsky. Az ő egyik legemlékezetesebb húzása az volt, amikor képviselőként alkoholizmussal vádolta Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét. Szerinte a választóknak arról kell dönteniük, hogy „egy egyre szorosabb uniót szeretnének-e, amelynek végén egy Brüsszel-központú állam áll, vagy egyenrangú tagállamok közötti együttműködést, olyan területekre korlátozva, amelyeket közösen jobban meg lehet oldani, mint egyedül”.

Vilimsky Orbán Viktort az Európai Parlamentben hősnek nevezte, egy interjúban pedig elmondta: Orbán 2015-ben „megvédte a határokat, és küzd az ellen, hogy Európa multikulturális legyen. Igaza van abban, hogy az Európa felé tartó migránsáradat nem fog megszűnni. Nagyon örülnék, ha közelebbről és jobban együttműködhetnénk annak érdekében, hogy ezt a veszélyt elhárítsuk”​. Nos, a mostani folyamatokat látva úgy tűnik, reményei akár teljesülhetnek is.

A három nagy párt mellett ezúttal kevés lapot oszthatnak majd a választók a kicsiknek: a Zöldek és a liberális NEOS 1-1 képviselői helyre számíthat.

Grüne: Bátran Európáért!

A 2019-es EP-választások nagy vesztese lehet az Osztrák Zöldek pártja – persze attól függ, honnan nézzük. Míg Németországban szárnyalnak a zöldek, Ausztriában a 2014-es 14%-hoz képest mindössze 7% körüli eredményre számíthatnak, ami azt jelenti, hogy örülhetnek, ha az eddigi háromból egy képviselői helyet megtarthatnak. A Zöldek megsínylették a tekintélyes egykori pártelnök, Alexander van der Bellen eltávozását (később államfővé választották), ahogy korábbi karakteres vezetőjük és arcuk, Peter Pilz kiválását is – 2017-ben ki is estek az osztrák parlamentből, s innen nézve még egy 7 százalékos eredmény is némi erősödést jelent majd. 

A párt a „Bátran Európáért!” szlogennel szállt be a szavazatokért folyó küzdelembe. A környezetvédelem hangsúlyozása mellett programjában

Claudia Gamon megugraná a lécet

#NEUROPA

A 2012-ben alapított NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum), amit a hazai sajtóban osztrák Momentumként szoktak emlegetni, 8% körüli eredményre és szintén egy képviselőre számíthat majd.

A fiatal – és fiatal vezetőkkel is rendelkező – liberális párt a nacionalistáktól és a szélsőségektől félti Európát. Jelszavuk: #NEUROPA. Claudia Gamon (cikkünk nyitóképén) személyében ők indítják a legfiatalabb EP-listavezetőt. A harmincéves liberális politikusnő a távol-nyugati, Svájccal határos Vorarlbergben nőtt fel, adott már becsiccsentve interjút, egyébként pedig újjáalapítaná Európát, osztozik az Európai Egyesült Államok víziójában, támogatja a nemzetállamok hatalmának visszavágását, s az Európai Tanács egyhangú szavazásainak eltörlését is.

A NEOS oldalán egyébként már a bemutatkozásába

meggyőződéssel és elkötelezettséggel akarja a sarokba szorítani „az Orbánokat és Salviniket”, mivel szerinte Európa csak a liberális értékek Európája lehet.

Fotók: a politikusok FB-oldalai