„A gyűlöletbeszéd futótűzként terjed a közösségi médiában. El kell oltanunk ezt a tüzet” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár a christchurchi an-Núr mecsetben.
A gyűlöletbeszéd internetes terjesztése elleni fellépést ígért António Guterres ENSZ-főtitkár kedden Új-Zélandon, ahol a márciusi christchurchi merénylet túlélőivel találkozott. „A gyűlöletbeszéd futótűzként terjed a közösségi médiában. El kell oltanunk ezt a tüzet” – mondta a főtitkár a christchurchi an-Núr mecsetben, amely az egyik célpontja volt a március 15-én elkövetett merényleteknek. Guterres hozzátette: „a közösségi médiát a vakbuzgóság felületeként használják ki, ezért mindenkinek szolidaritást kell tanúsítania a gyűlölet veszélyes fellángolására válaszul”.
Az ENSZ főtitkára elmondta: a márciusi terrortámadás miatt választotta úti céljául Christchurch városát, hogy személyesen fejezhesse ki szeretetét, támogatását és csodálatát. Megerősítette, hogy a világszervezet egyik munkacsoportja az interneten terjedő gyűlöletbeszéd elleni globális cselekvési terv kidolgozásán fáradozik.
Közben az új-zélandi miniszterelnök, Jacinda Ardern Párizsba utazott, hogy ott Emmanuel Macron francia elnökkel együtt a Christchurch Call nevű találkozó házigazdája legyen. A szerdai találkozón vezető politikusok és technológiai cégek vezetői vesznek részt, hogy megállapodjanak, miként előzhető meg, a terrorizmus szervezése és népszerűsítése a közösségi médiumok felületén.
Március 15-én egy szélsőjobboldali nézeteket valló ausztrál férfi 51 embert lőtt agyon az Új-Zéland Déli-szigetén fekvő Christchurch két mecseténél, a muzulmánok számára kiemelten fontos pénteki ima idején. A férfi a fejére szerelt kamera segítségével a Facebookon élőben közvetítette ámokfutását. A lövöldözésről készült felvételek még napokig elérhetőek voltak a közösségi oldalakon.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Heves légicsapások érték Libanon fővárosát, miközben Izrael már nyíltan beszél a déli területek megszállásáról.
Teherán álláspontja szerint Ukrajna lépései túlmutatnak a védekezési együttműködésen.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Christopher Landau szerint az ENSZ elveszítette fő küldetését, és másodlagos kérdésekben ragadt le.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa katonai erőt alkalmazna a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajóforgalom védelmében.
Találat érte a natanzi urándúsító üzemet.
A magyar emberek nem akarnak morális és ideológiai okokra hivatkozó politikusok miatt drágább rezsit fizetni.
„Nem tudom azt mondani, hogy nem így gondoltam.”
