Strasbourg: Nem lehet megkerülni a magyar Alkotmánybíróságot

2019. április 06. 17:56

Április 4-én kimondta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), hogy az Alkotmánybíróság elé terjeszthető alkotmányjogi panasz hatékony jogorvoslatnak minősül. Így maga a strasbourgi Bíróság adott csattanós választ arra az elnyúló jogi vitára, amely szerint a magyar igazságszolgáltatás helyzete miatt egyből az EJEB-hez kellene fordulni.

2019. április 06. 17:56
null

A jogvédő szervezetek nem fordulhatnak egyből Strasbourghoz

A döntés jelentősége azért kiemelt, mert Magyarországon szinte 2010 óta tartó polémia övezi az Alkotmánybíróság egyes döntéseit. A baloldal, de főleg a progresszív ideológiai alapokon álló jogvédő szervezetek többször érzékeltették megszólalásaikban, hogy szerintük a magyar jogvédelem intézményei annyira meggyengültek, hogy azok nem alkalmas az valódi jogvédelemre. Erre a helyzetértékelésre pedig azt a megoldási lehetőséget kínálták, hogy minél előbb, az Alkotmánybíróság kvázi kikerülésével érdemes amint lehet, egyből az EJEB-hez fordulni. Ez a magyarországi jogviták külföldre történő exportálásának stratégiája.

  • Az alábbiakat olvashattuk például anno a TASZ alapítójától, Tóth Gábor Attilától:

„[A]z alkotmányosság hazai intézményeinek elgyengülésével felértékelődnek a nemzetközi emberi jogi fórumok.”

  • S így vélekedett erről például az Amnesty International hazai szervezete is:

„[A]z azonban mindig bizonytalan, hogy az alkotmányjogi panaszeljárást a strasbourgi bíróság hatékony jogorvoslatnak tekinti-e.”

A most meghozott ítélettel egyértelműen kiderült, hogy az EJEB hatékony jogorvoslatnak tekinti a magyar alkotmányjogi panaszeljárást. Így az ítélet kiemelt jelentőségű lehet minden olyan ügyben, amelyet a progresszív jogvédő szervezetek kezdeményeznek Magyarországon. Hiszen az ítélet egyben azt is jelenti, hogy egy ügy nem tárható Strasbourg elé addig, amíg arról a magyar Alkotmánybíróság ítéletet nem hozott volna. Ez egyben az egyes ügyek nyugvópontra jutásának idejét is kitolja, hiszen így az érintett felek időben később fordulhatnak az EJEB-hez, amely szervezet döntéshozatali folyamata sem mondható kifejezetten gyorsnak. Ez az ítéletben érintett konkrét ügy is jól mutatja.

A konkrét ügy háttere

Az szóban forgó konkrét ügyben Szalontay Győző, a már nem üzemelő budapesti West Balkán nevű szórakozóhely egyik volt tulajdonosa azért fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), mivel szerinte az ügy tárgyalása során a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményében (EJEE) foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát. Az EJEB végül már az eljárás első szakaszában egyhangúlag elutasította a férfi panaszát, arra hivatkozva, hogy először az Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnia. A magyar Kormány ugyanis azzal érvelt, hogy a kérelmező nem teljesítette az Emberi Jogok Európai Egyezménye 35. cikke szerint az elfogadhatóság egyik feltételét, mégpedig az összes hazai jogorvoslat kimerítésének kötelezettségét, hiszen nem fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. A jelenlegi ügy döntésének értelmében tehát már mindhárom fajta alkotmányjogi panasz hatékony jogorvoslatnak minősül, ezzel az Alkotmánybíróság az EJEB szerint is megkerülhetetlen szereplője az emberi jogi kérdéseknek.

A magyar igazságszolgáltató ág a nemzetközi elvárásoknak megfelelően működik

A döntés értelmében tehát az EJEB hatékony jogorvoslatnak minősítette immár az alkotmányjogi panasz összes típusát. Ez pedig azt jelenti, hogy Szalontay Győzőnek először a magyar Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulni, hogy kimerítse az összes hazai jogorvoslati lehetőséget. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának hiánya tehát a kérelem elfogadhatatlanságát jelentette a strasbourgi testület előtt. Az EJEB továbbá hozzáfűzte azt is, hogy a szubszidiaritás elve miatt a saját álláspontja nem helyettesítheti a magyar Alkotmánybíróságét, amelynek lehetősége sem volt megvizsgálni az adott ügyet.

Ezzel a bíróság kétségtelenül irányadó döntést hozott. A strasbourgi bírói testület azonban fenntartotta magának azt lehetőséget, hogy a jogorvoslat hatékonyságára vonatkozó álláspontját megváltoztassa a jövőben, abban az esetben, ha a nemzeti hatóságok ezzel ellentétes gyakorlatot mutatnak. Egyelőre azonban erről az EJEB szerint sincs szó.

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balbako_
2019. július 30. 21:01
És, ha az AB ítélt annak jogorvoslata már nincs!
Akitlosz
2019. április 09. 16:56
De van. Azután lehet a strassburgi bírósághoz fordulni. Akkor fognak érdemben is foglalkozni az üggyel. Így csak eljárási hiba miatt utasították el.
Akitlosz
2019. április 09. 16:54
Én csak a Szalontay Győző embert nem értem. Világosan le van írva, hogy AZUTÁN lehet a Strassburgi bírósághoz fordulni, miután már MINDEN hazai jogorvoslati lehetőséget kimerített. Az alkotmánybírósággal egy új probléma van. Mivel az alkotmánybírók lusták dolgozni, ezért elérték a kormánynál és a parlamentnél, hogy már csak ügyvéddel lehessen hozzájuk fordulni miközben az állam nem biztosít ingyen ügyvédet az alkotmánybírósághoz forduláshoz. Ez meg így aggályos. Kötelező előbb az alkotmánybírósághoz is fordulni, ha valaki a strassburgi bírósághoz akar fordulni, de ez már nem lehetséges ha valakinek nincsen ügyvédje. Ez finoman fogalmazva nem segíti az igazát kereső állampolgárt. Csak viszonyításképpen a strassburgi bírósághoz természetesen ingyen lehet fordulni, ügyvéd nélkül.
Akitlosz
2019. április 09. 16:44
Nem is kell. Előbb az alkotmánybíróság aztán Strassburg. Simán fordultam az alkotmánybírósághoz is Strassburg előtt. Már miért ne? Csupán csak évekbe telik, amire határoznak valamit, egy életbe igazán belefér kivárni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!