Nem takargathatja tovább a UKIP a pénzügyi adatait

Egy közel kétéves jogi csata zárult le nemrégiben az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) és a brit igazságszolgáltatói ág között. Az ügyben eljáró fellebbezési fórum úgy döntött, hogy a párt nem titkolhatja tovább, hogy milyen politikai információszerzési szolgáltatásokra költött el 300.000 fontot a 2015-ös általános választások, illetve a 2016-os Brexit-referendum során. Az ítélet indoklásában többek között az szerepel, hogy Nigel Farage – a párt akkori elnöke – a hatósági ellenőrzések alatt nem tudott megfelelő módon válaszolni az adatvédelmi biztos kérdéseire. Emiatt tehát jogilag kötelező erejűvé vált, hogy a UKIP-nek részletesen be kell számolnia arról, hogy mire költötte a politikai felajánlásokat, a közvélemény-kutató cégek által biztosított adatokat, valamint az egyéb információszerzési szolgáltatóktól kapott tényeket.

Nicholas Wikeley bíró kifejtette az ügy kapcsán, hogy a Nigel Farage által vezetett párt túl későn és túl röviden válaszolt az Adatvédelmi Biztos Hivatalának kérdéseire. A megadott adatok pedig sok esetben eltértek azoktól az információktól, amelyek egyébként nyilvánosan elérhetőek, illetve azoktól is, amelyeket a UKIP korábban a Hivatal részére átadott. „Összességében tehát a UKIP válasza egyértelműen azt jelezte a biztos számára, hogy a párt egyáltalán nem vette komolyan a kérést” – fogalmazott Wikeley bíró. Az ügy tárgyalása során kiderült, hogy a UKIP több esetben is letagadott olyan pénzügyi tranzakciókat, amelyek a Leave.EU-kampányt támogatták, vagy épp a Constituency Polling Ltd nevű, közvélemény-kutató cég szolgáltatásainak igénybevételét igazolták. A Függetlenségi Párt végül beismerte, hogy a közösségi média felületeit használva mind a Brexit szavazás alatt, mind a 2015-ös általános választások során különféle eszközökkel próbálta befolyásolni az állampolgárokat: „A múltban használtunk célzott Facebook-hirdetéseket a referendum alatt, és nézettségszámot növelő szolgáltatásokat is igénybe vettünk a reklámjainkhoz.”