„Irán ballisztikus rakétákkal végzett tevékenysége mély aggodalomra ad okot, és destabilizáló hatással van az egész térségre, felerősíti a már meglévő feszültségeket” – írta a közös levélben a három ENSZ-diplomata, akinek hazája is aláírója volt 2015-ös megállapodának. Egyúttal arra kérték António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy a BT-nek készítendő, Iránról szóló következő jelentésében „teljes mértékben és átfogóan” számoljon be a teheráni vezetés ballisztikusrakéta-programjáról.
A három diplomata eddig már három alkalommal – idén februárban, tavaly decemberben és novemberben – intézett levelet a világszervezet főtitkárához az iráni rakétaprogram miatt. Az Egyesült Államok március elején szintén a rakétaprogramra hivatkozva sürgette a BT-t, hogy vezessen be új szankciókat Irán ellen. Márciusban Jonathan Cohen, az ügyvezető amerikai ENSZ-nagykövet ugyancsak levelet írt Guterres főtitkárnak „Irán destabilizáló politikájáról”, és felszólította Teheránt, hogy azonnal hagyjon fel minden olyan rakétaprogrammal, amely lehetővé teszi nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas ballisztikus rakéták kifejlesztését.
Washingtonban kedden kora este sajtótájékoztatót tartott Brian Hook, az amerikai külügyminisztérium iráni különmegbízottja. Elmondta, hogy a 23 ország közül, amely korábban nyersolajat vásárolt Irántól, a többség már semennyit nem vesz tőle. Hozzáfűzte, hogy abból a nyolc országból, amely átmeneti időre halasztást kapott az amerikai kormánytól iráni olajimportja fokozatos beszüntetésére, három már teljesen felszámolta iráni vásárlásait. Hook azonban nem nevezte meg a szóban forgó országokat, és nem tért ki a részletekre sem.