Szép kis látlelet: a békemisszión gúnyolódik a brüsszeli lap
Egyszerű konzekvenciát vont le a Politico.
Azt hiszem, a lehető leghamarabb visszatérek Párizsba. Szörnyű csapás ez az egész városnak.
„Milyen gondolat jut eszébe a lángoló Notre-Dame-ról?
Ideges vagyok. Amit látok, ijesztő. Azt hiszem, a lehető leghamarabb visszatérek Párizsba. Szörnyű csapás ez az egész városnak.
Min döbbent meg a leginkább?
A puszta tények megijesztenek és felháborítanak. Egy tűz, amely éppen egy templom állványzatának felújításából indul ki, mindenképp rossz. Egyből a La Fenice velencei operaház leégése jutott eszembe. Az 1996-ban történt, ma 2019 van. Őrület, hogy ilyen nagy katasztrófák meg tudnak ismétlődni. Velencében a tűz pár óra alatt a teljes Operaházat elpusztította. Ott is éppen felújítási munkálatok zajlottak. A társadalmunk fizeti meg az árát az alkalmatlanságuknak, mert sokan nem képesek jól dolgozni. Hiányoznak azok a szakemberek, akik biztonságosan és megbízhatóan dolgoznak.
Több mint 15 évvel ezelőtt a Notre-Dame szentélyében tartott felolvasást Szent Ágoston vallomásaiból. Milyen emlékeket ébresztett fel önben a tűz?
Emlékszem arra a több ezer emberre, akik eljöttek, hogy meghallgassák a felolvasásomat Szent Ágoston írásaiból. Háromezren voltak a Katedrálisban, további négyezren pedig kívülről követték a felolvasást. A felolvasáson kívül egy hosszú beszélgetést is tartottunk Jean-Marie Lustiger bíborossal, aki egy rendkívüli egyházi személyiségnek számított, hiszen nagyon képzett és művelt volt. Nem tudta elhinni, hány ember fejezte ki vágyát, hogy megismerje Szent Ágoston szavait, és megértse azok időszerűségét. Egész Párizs számára gyönyörű volt ez a pillanat, engem pedig meggyőzött, hogy ezt máshol is meg kell ismételjem. Ezért rendeztem még egy Szent Ágoston-felolvasást Bolognában Umberto Ecóval. Az igazság, a fény, az öröm. Fogalmak, amelyeket csak szorongva tudok kimondani, amikor a tornyok lángokba borulnak.”