Ezt hallania kell: Trump győzelme miatt tomboló liberálisok kifakadásaiból készült metálszám (VIDEÓ)
A rögtönzött dal hamar népszerűvé vált.
Kitüntették Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert, mert tiltakozó diákok miatt elmaradt egy beszéde a New York-i Egyetemen. A diákok lenácizták és háborús bűnösnek nevezték az egykor katonaként a nácik ellen harcoló politikust, aki Nobel-békedíjat kapott a vietnami háború lezárásért.
Kitüntették Henry Kissingert, az Egyesült Államok volt, Nobel-békedíjas volt külügyminiszterét, amiért nem engedték, hogy beszéljen a New York-i Egyetemen (NYU) – írja a National Review.
Kissinger idén beszélt volna az NYU-n, de a szélsőbaloldali diákok megakadályozták a beszédét,
A díjat a Yale Egyetem William F. Buckley Jr. Társasága adja át valakinek azok közül, akiknek már akadályozták meg beszédét „sjw”-diákok (sjw – social justice warrior, azaz társadalmi igazságosságért harcoló). William F. Buckley Jr. egyébként a huszadik század második felében az amerikai jobboldal egyik legjelentősebb szervezője és intellektusa volt.
A már kitüntetettek sorában ott van George Will, Charles Murray, Raymond Kelly és Peter Thiel is. George Will egy republikánus párti, jobboldali zsidó publicista: amivel kiütötte a biztosítékot az sjw-k körében, az az volt, hogy azt írta, az egyetemek hiperérzékennyé teszik a diákjaikat és emiatt érzik magukat áldozatnak. Charles Murray politikatudós 1994-es The Bell Curve című kötetében azt állította, hogy a faji különbségek is befolyásolhatják az intelligenciaszintet. Raymond Kelly a New York-i rendőrség legtöbb ideig szolgáló vezetője volt, az egyetemi diákok szemében bűne az, hogy támogatta az utcai igazoltatások rendszerét. Peter Thiel republikánus párti amerikai üzletemberre, aki többek közt a PayPal társalapítója volt, azt kiabálták a diákok, hogy „Nem a a rendőrállamra!”, illetve hogy „Black lives matter!”, de hogy miért épp ezeket a jelszavakat kiáltozták Thiel felé, azt nem tudni.
A diákok részéről Kissinger nácizása azért ironikus, mert
Kissinger nemzetbiztonsági főtanácsadó, majd külügyminiszter volt Richard Nixon kormányában, mely tisztségében a Watergate-botrány (1974) után, a Gerald Ford vezette új kormányban is megmaradt. 1973-ban a vietnámi háború befejezéséért tett erőfeszítései elismeréséül Nobel-békedíjat kapott. A diákok tiltakozásának egyik oka az volt, hogy szerintük Kissinger meghosszabbította a vietnami háborút. Mint a lap megjegyzi: ezek ugyanazok a diákok, akik Che Guevara-pólót viselnek és Mao-idézeteket gyűjtenek.
A díj átadása alkalmából rendezett vacsorán Kissinger arról beszélt: az első világháború tönkretette Európát és kiölte belőle azt az érzést, hogy valamilyen értelme van a létének, s Európa ezután már sosem jött helyre igazán.