Kuniko Ozaki, a Nemzetközi Büntetőbíróság egyik bírája kérvényezte, hogy részmunkaidőben folytathassa tovább egy büntetőügy tárgyalását úgy, hogy közben április 3-tól Japán észtországi nagyköveteként szolgál. A Büntetőbíróság tagjai elfogadták a bírónő kérését.
Kuniko Ozaki két másik bírótársával együtt tárgyalja Bosco Ntaganda ügyét, aki 2002 és 2003 között követett el bűncselekményeket Kongóban. A tárgyalás 2015-ben kezdődött, s a védelem, illetve a vád is tavaly szeptemberben nyújtotta be az utolsó iratokat. Az ítéletre azonban még várni kell. Ozaki bírónő már az iratok összeállítása és előkészítése óta tagja az ügyet vizsgáló bírói csoportnak. Annak ellenére, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságban 2018. március 10-én megszűnt a mandátuma, helyén maradt, hogy befejezze a Ntaganda-ügy tárgyalását. A Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásáról szóló Római Statútum egyébiránt ezt a lehetőséget biztosítja az adott esetben eljáró bírák számára.
Eközben Japán felkérte Ozakit, hogy nagykövetként teljesítsen szolgálatot Észtországban 2019. április 3-tól. Emiatt a bírónő a Nemzetközi Büntetőbíróság elnökségéhez fordult, s azt kérvényezte, hogy hadd maradjon részmunkaidőben a bíróság kötelékében, amíg le nem zárul a Ntaganda-ügy tárgyalása. Indoklása szerint a nagyköveti munkája semmilyen hatással nem lesz a bírói pozíciójára, függetlenségére. Ozaki így fogalmazott: „Ha ennek bármilyen hatása lenne a Ntaganda-ügyre, akkor azonnal felhagyok a kötelezettségem teljesítésével és értesítem a bíróságot”. Ozaki kérése után az elnökség felhívta az összes bíró figyelmét a Római Statútum 40. cikkelyének 2. pontjára, amely előírja, hogy egyik bíró sem vehet részt olyan tevékenységben, amely vélhetően megzavarja munkáját vagy kihat a függetlenségére. Az említett cikkely 3. pontja pedig azt szögezi le, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság bírái kizárólag főállásban alkalmazhatók, és semmilyen más szakmát nem űzhetnek párhuzamosan.
Ozaki kérvényét végül 14 bíró támogatta, míg Marc Perrin de Brichambaut, Luz del Carmen Ibáñez Carranza és Rosario Salvatore Aitala elutasította a kérelmet. Tomoko Akane tartózkodott, Cuno Tarfusser bíró pedig nem volt jelen a szavazáskor. A támogatók azzal indokolták döntésüket, hogy Ozaki nagyköveti tisztsége nem fogja befolyásolni bírói tevékenységét, illetve a függetlenségét sem veszélyezteti a megnevezett pozíció. Hozzátették, hogy a bírónő saját „kivételes kérésére” maradhat részmunkaidőben a Bíróság kötelékében a vitatott ügy lezárultáig. Ezzel szemben a kérvényt elutasítók megjegyezték, hogy a közvélemény szempontjából igencsak aggályos, hogy úgy marad valaki tag a Bíróságban, hogy közben egy állam politikai és végrehajtói érdekeiben jár el. Szerintük jelentős kockázattal bír, hogy a Statútum 41. cikkelyének 2. pontja alapján akár ki is zárhatják a bírónőt a tárgyalásból, vagy akár a végső ítéletet is megtámadhatják pártatlanságának megsértésére hivatkozva.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Mint kiderült, a Bors különszámának betiltásáról döntő bíró közelebb áll a Tisza Párthoz, mint gondolnánk – a Fővárosi Törvényszék természetesen tagad hevesen.
A változás minden új sorkatonára vonatkozik.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Friedrich Merz első izraeli látogatásán igyekezett rendezni a feszültségeket Netanjahuval, miután a gázai háború miatt megromlott a kétoldalú viszony.
Tusk új liberális ügyészsége sorra emel vádat a jobboldali vezetők ellen, a PiS pedig politikai leszámolást emleget.
Hanno Pevkur szerint egy gyors és mindent eldöntő támadásra van szükség.
A miniszterelnök személyesen küldött ajándékot egy „Edina” nevű hölgynek, mellé pedig egy sokatmondó bibliai idézetet írt.
Ez igen, fiam, ügyes, magam is így csinálnám!
