Bekérették a tel-avivi francia nagykövetet.
A jeruzsálemi külügyminisztérium bekérette Franciaország izraeli nagykövetét, mert a frissen leköszönt washingtoni francia nagykövet apartheiddel vádolta Izraelt – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű honlap kedden. Hélene Le Galnak azért kellett számot adnia, mert Gérard Araud, Franciaország Egyesült Államokban akkreditált és a közelmúltban visszavonult nagykövete azt mondta Washingtonban, hogy Izrael apartheid gyakorlatot folytat.
Hontalanná teszik a palesztinokat
„Izraelnek rendkívül kényelmes a státus quo, vagyis a jelenlegi állapot fenntartása, mert ezzel egyszerre meg is eheti, és meg is tarthatja a tortát. Övék Ciszjordánia, de ugyanakkor nem kell fájdalmas döntést hozniuk a palesztinokról, nem kell valóban teljes mértékben hontalanná, vagy Izrael polgáraivá tenni őket” – mondta Araud a The Atlantic című magazinnak április 19-én adott interjújában. „Nem teszik őket Izrael polgáraivá. Tehát hivatalossá kell tenniük az általunk ismert helyzetet, ami apartheid. Hivatalosan is apartheidállammá válnak. Valójában már azok is” – tette hozzá a francia diplomata.
„Mélyen elítéljük ezeket a szavakat” – mondta Emmanuel Nahson, a jeruzsálemi külügyminisztérium szóvivője kedden. Le Galnak Rodica Radian-Gordon főigazgató-helyettes, a jeruzsálemi külügyminisztérium európai osztályának vezetője tette szóvá az Amerikában elhangzott kijelentéseket.
„Ciszjordániára utaltam” – hangsúlyozta kedden a Twitter közösségi portálon Araud, aki 2003 és 2006 között Izraelben volt Franciaország nagykövete.
Nem fogadták el az utalást
Azonban az izraeli külügyminisztérium nem fogadta el magyarázatát. „Teljes mértékben tisztában van vele, hogy Ciszjordánia kilencven százaléka a Palesztin Hatóság ellenőrzése alatt van. Tudja, hogy a PH szisztematikusan megtagadja a béketárgyalásokat. Nyilatkozata támadó, és fölösleges volt” – folytatta Nahson a szócsatát szintén a Twitteren, és közölte, hogy szerinte Araud igenis világosan Izraelre utalt.
Izrael 1967-ben foglalta el Jordániától Ciszjordániát, ahol jelenleg mintegy félmillió izraeli telepes él. Az ott élő palesztinoknak nincs állampolgárságuk, de az 1993-as oslói egyezmény alapján túlnyomó részük a Palesztin Hatóság fennhatósága alá tartozik. A területet A, B és C zónára osztották fel, az A zónában csak a Palesztin Hatóság illetékes, a telepesek lakta C övezetekben Izrael gyakorol fennhatóságot, a B-jelű részeken pedig a közigazgatást a PH végzi, míg biztonsági kérdésekben Izrael intézkedik.
Az apartheid a faji elkülönítés, a szegregáció politikájának a neve, amit a Dél-afrikai Unióban, illetve utódállamában, a Dél-afrikai Köztársaságban 1994-ig alkalmazott a fehér kisebbség a gazdaságban, a politikában és a kultúrában, amikor a hatalom a fehérek kezében összpontosult.
(MTI)
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője elmondta, szerinte három oka van, amiért felelőtlenség lenne katonákat küldeni Ukrajnába: sokan meghalnának, nem segítene és még a feszültséget is növelné.
Úgy látszik, az egykori szoros szövetség már a múlté.
Az extrém időjárási viszonyok miatt 2023-ban globálisan 10 százalékkal, 237,3 millió hektoliterre esett vissza a bortermelés. Több borásznemzet számára ez az év különösen kedvezőtlennek bizonyult, Franciaország kivételével, ahol a termelők 4 százalékos növekedést értek el. Spanyolország és Olaszország különösen megérezte az időjárás szélsőségeit, illetve a globális borfogyasztás is csökkenést mutatott.
Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki Emmanuel Macron.
Izrael Állam politikájának kritikája lehet jogos, sőt! Csak a Föld színéről való eltörlésével ne tessék kacérkodni. Kacsoh Dániel írása.
Feszült a biztonsági helyzet a ciszjordániai palesztin területen is, az uniós képviselőket azért kergették el, mert „bűnrészesek” a gázai háborúban.
Az amerikai lap információiról még Németországban sem tudnak.
Tucker Carlsonnál járt Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója.
