Több felhőkarcolót építést engedélyezte a cseh főváros városvezetése, ez heves bírálatokat váltott ki.
Éles bírálatok érik Prágát amiatt, hogy a cseh főváros vezetése a történelmi városközponttól délre eső Pankrác negyedben engedélyezte több felhőkarcoló építését – írta a Právo című napilap. A múlt héten ezzel kapcsolatban Csehországban jártak az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és a (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) szakértői, akik azt vizsgálták, hogyan védi Prága vezetése a város történelmi központját, illetve, hogy az megfelel-e továbbra is az UNESCO világörökségi listáján való nyilvántartásnak.
A szakértők most jelentést dolgoznak ki prágai tapasztalataikról, amely az ICOMOS cseh nemzeti központja szerint legkorábban néhány hónap alatt készül el. „A misszió feladata az, hogy az UNSCO számára jelentést dolgozzon ki, amely 2020-ban kerül az illetékes bizottság elé. A jelentés alapján az UNESCO megvizsgálja, esetleg felvegye-e Prágát a veszélyeztetett világörökségi listára” – nyilatkozta Josef Stulc az ICOMOS cseh nemzeti központjának alelnöke újságíróknak. Stulc szerint most még korai arról beszélni, milyen véleményt fogalmaznak meg a Prágában járt szakértők.
A Právo úgy tudja: az UNESCO az elmúlt években többször bírálta Prágát a tervezett felhőkarcolók miatt. A lap szerint a cseh főváros vezetése korábban nem vette figyelembe a bírálatokat, és csak diplomáciai nyomásra volt hajlandó engedélyezni a szakértők prágai vizsgálatait. Szakértők szerint a pankráci felhőkarcolók legfeljebb 70 méter magasak lehetnek, hogy ne veszélyeztessék a belváros panorámáját. Ugyanakkor tény, hogy a például már majdnem elkészült Tower nevű épület magassága 104 méter. Hasonlóan magas épületeket terveztek a Pankrác melletti Kavcí hory és a központ melletti Zizkov negyedben is.
Arnika szerint súlyos probléma, hogy a cseh fővárosban hiányzanak az új építkezéseket megfelelő módon szabályozó komplex előírások, amelyek figyelembe vennék a történelmi műemlékek védelmét is. A kiszivárgott értesülések szerint az új városfejlesztési koncepció magas, illetve nagy tömegű épületek felépítését engedélyezné a belvárosban is. Prága önkormányzata eddig a bírálatokat általában visszautasította és alaptalannak minősítette, s azzal érvel, hogy az elképzelésekről jelenleg még csak folyik a vita. A tavaly őszi önkormányzati választásokon hatalomra került Zöldek azonban azt ígérik, hogy a felmerült problémákkal foglalkozni fognak.
Prága történelmi városközpontja, az Óváros, 1992-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A hétfő este keletkezett tűz olyan gyorsan terjedt, hogy a tűzoltók nem tudtak bejutni az épületbe, és a jelképes épület szinte teljesen megsemmisült.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
