A leletek feltehetően a Kr. e. 4. századból származnak.
Etruszk sírt tártak fel francia régészek Korzikán egy nagy római kori temető alatt. Az Aléria város közelében fekvő római nekropolisz több ezer sírja alatt két méterre bukkantak a régészek egy sziklába vájt kamrára, benne egy csontvázra és kézműves tárgyak tucatjaira. A leletek az edények típusa alapján a Kr. e. 4. századból származnak.
Az ásatás 2018 júniusában kezdődött, először 130 római kori sírt ástak ki az agyagos földből, bennük az eltemetettek maradványai és számos ékszer. A munka közben egy hat méter hosszú folyosóra bukkantak, amely egy sírkamrába vezetett. Az ismeretlen eredetű etruszk nép Itália középső részén, a mai Toszkána és Lazio területén bukkant fel a bronzkorban, Kr. e. 900 körül, kultúrájukról kevés írásos emlék maradt fenn. Róma térhódításával hanyatlása fokozatos volt, míg az utolsó etruszk városok be nem olvadtak a terjeszkedő birodalomba.
A héten bejelentett felfedezés új információkkal szolgálhat az etruszkok korzikai megtelepedéséről. A sírba egy magas rangú elöljárót temettek, mellette etruszk tárgyakhoz nagyon hasonló 15 agyagedényt és bronz darabokat, amelyek egy tükörből származhatnak – mondta el Catherine Pigeade antropológus a helyszínen.
„A frissen feltárt sír a hiányzó darab, amely segít összeilleszteni az etruszk temetkezési rítusok részleteit. Megerősíti azt a feltevést is, hogy a Kr. e. 259-es római hódítás előtt Aléria a Tirrén-tenger fontos kikötője volt, ahol etruszk, karthágói és kis-ázsiai görög érdekeltségek találkoztak” – mondta Franck Leandri vezető kurátor.
A sír közelében arany pecsétgyűrűt fedeztek fel, rajta női arc, amely talán Aphroditét ábrázolja. A kutatók most a csontvázat vizsgálják, melyet a koponyán kívül mindenütt a tönkrement bútorok törmeléke borított. Azt tervezik, törvényszéki orvosszakértő segítségével fejtik meg a titkait.
(MTI)
Neves szaklapban jelent meg egy cikk, ami eddig elképzelhetetlen mélységben elemzi az avarok genetikáját, rokonsági és társadalmi viszonyait, akik makacsul ragaszkodtak hitükhöz, gyökereikhez.
A székelység származása nyolcszáz éve izgatja a magyar történészeket. Most Keszi Tamás régész új, kreatív és tudományosan is meggyőző hipotézissel állt elő. Valóban a székelyek volnának a mi kozákjaink?
A felhívást Lotte Knudsen, az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál (UNHRC) akkreditált nagykövete tette közzé Genfben.
Egy igazán különleges Árpád kori ékszerre bukkantak a mezőkeresztesi csata helyszínén.
Régi feljegyzések alapján azonosították az erdőben szunnyadó, hajdani épületet és évek munkájával értek el csodás eredményeket: unikális leleteket is találtak. A projekt vezetőjével beszélgettünk.
Az egyelőre a Ferencváros sikereire koncentráló 37 esztendős világklasszis nem volt elégedett a Brescia elleni játékkal. Elmondta, mi a véleménye a nyomásról, s hogy éli meg ezt a mozgalmas időszakot, amelyet a párizsi olimpia zár majd le. A szintén válogatott Nagy Ádám szerint kitisztították a fejeket az Olympiakosz elleni vereség után.
A feljutás szombaton dől el, az ellenfél Szlovénia lesz.
