Franciaország elszálló államháztartási hiánya: a szenátus felveti Macron elnök felelősségét
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
A francia államfő bűnrészességgel vádolta meg a sárgamellényes tüntetőket a hétvégi megmozdulásokat kísérő erőszakos cselekményekben.
Emmanuel Macron francia államfő bűnrészességgel vádolta meg a kormánya adó és gazdaságpolitikája ellen tiltakozó sárgamellényes tüntetőket a hétvégi megmozdulásokat kísérő erőszakos cselekményekben.
„Ki kell mondani, hogy aki erőszakos megmozdulásokra megy, az a legrosszabb bűnrészese" – fogalmazott a köztársasági elnök kedden a hivatalában önkormányzati képviselőkkel rendezett vitán. „Csoda, hogy ennyi erőszakos szombat után még egyetlen olyan halott sincs, akit a rendőri erőknek tudhatnánk be" – tette hozzá a francia hírügynökség tudósítása szerint. Az AFP ugyanakkor megjegyezte: a dél-franciaországi Marseille-ben 2018. december 3-án egy nyolcvan éves nő belehalt sérüléseibe, amelyeket akkor szerzett az otthonában, amikor az ablakai zsalugáterének becsukása közben egy könnygázgránát darabjai az arcába csapódtak.
„Észszerű módon nem tilthatjuk be a tüntetéseket. De egyértelmű üzenetet kell küldenünk mindenkinek arról, hogy elítéljük az erőszakot" – hangsúlyozta Emmanuel Macron, aki szerint a kérdésben nincs egyértelműség a francia közbeszédben.
„Mindemellett, a vitalitást, az erőt, a franciák milliói legitim követelésének vitathatatlan jellegét, akik részt vettek vagy szimpatizáltak a mozgalommal, el kell ismerni. Én magam is elismertem december 10-én és a javaslatainkkal is elismertük. Az állam még soha ennyire nem mozdult meg együttesen egy ilyen jellegű mozgalommal szemben" – mondta az elnök.
„Úgy vélem, hogy eljött az idő a vitára, a demokratikus válaszra és aztán az urnáknál. De nem maradhatunk a zavargások demokráciájában" – szögezte le Emmanuel Macron.
Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött sárgamellényes mozgalomnak az elmúlt három hónapban több szociális jellegű követelése volt, és az államfő távozását is el akarják érni. E céljaik elérése érdekében úttorlaszokat állítottak fel a városszéli körforgalmakban. Szombatonként pedig a városközpontokban tartanak spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásba és összetűzésbe torkollnak a rendfenntartó erőkkel. Hétvégéken ezért országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot a francia utcákon. Bruno Le Maire gazdasági miniszter 30 millió euróra becsülte a szombati tüntetéseken az utcákon – üzletek, bankok, kirakatok, középületek, köztéri eszközök megrongálásával – okozott anyagi károkat.
(MTI)