Úgy földbe állt a német vállalat, mint a gerely – búsulhatnak a románok
400 millió euró hiányzik, Romániában kongatják a vészharangokat.
Egy felfedezés megkérdőjelezi azt a régóta fennálló elképzelést, amely szerint a nők kis szerepet játszottak a középkori Európa írott műveinek megszületésében.
Egy ezeréves női csontváz vizsgálatakor talált kék fog árulkodik arról, hogy a középkori Európában a nők sokkal nagyobb szerepet játszhattak a kéziratok megszületésében, mint azt eddig vélték a kutatók.
A németországi Max Planck Történettudományi Intézet és az angliai Yorki Egyetem kutatói a festők által hajdanán kék színezőanyagként használt lazurit nyomait fedezték fel az 1000-1200 között eltemetett nő fogmaradványain. A csontvázat a nyugat-németországi Dalheim egy kolostorához tartozó temetőben tárták fel.
A szakemberek szerint felfedezésük megkérdőjelezi azon régóta fennálló elképzelést, amely szerint a nők csupán kis szerepet játszottak a középkori Európa döntően vallási intézményekből származó irodalmi és egyéb írott műveinek megszületésében.
Az intézet munkatársa, Christina Warinner szerint a 11. századból származó lelet példa nélküli bizonyítékként szolgál arra, hogy akkoriban igenis szép számmal voltak írni-olvasni tudó, művelt nők, akiket bátorítottak az olvasásra.
A csontvázat megvizsgáló kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a nő 45-60 éves kora között halt meg és minden bizonnyal festő volt, aki gyakran megnyalta ecsetje végét alkotás közben. „Közvetlen bizonyíték áll rendelkezésünkre egy olyan nőről, aki nem csupán festett, hanem egy nagyon ritka és drága festékanyaggal dolgozott" – mondta Warinner. A kutató szerint az asszony feltehetőleg egyike volt azon nagyjából 14 gazdag, felsőosztálybeli, tanult nőnek, aki a kolostorban élt.
(MTI)