Bírói motivációk és háttérhatalmi befolyásolás a nemzetközi bíróságokon

A nemzetközi bírói testületek esetében gyakorta a részes államok delegálják a bírókat ahelyett, hogy maga a szervezet döntene a kérdésben. Dothan szerint ez aggodalomra adhat okot, mivel ez a gyakorlat veszélyeztetheti a nemzetközi igazságszolgáltatás függetlenségét. Fennáll például annak a lehetősége, hogy a küldő állam olyan bírát bíz meg a feladattal, aki ideológiailag a regnáló államvezetés értékrendjét képviseli. A szerző megállapítja, hogy a nemzetközi bíróságok magas taglétszámának az az előnye, hogy így minimalizálhatók az elfogult döntések. Felhívja arra is a figyelmet, hogy a testületként való döntés is visszaüthet, hiszen a bírák sokszor szövetkeznek egymással, vagy épp befolyásolják egymást. Ezen felül – jellemzően az emberi jogi és büntető bíróságokon – a háttérben dolgozó jogi személyzet, szakértő apparátus is nyomást gyakorolhat a bírákra.

Bíróválasztás

A különböző bírósági fórumokra eltérő módon lehet bekerülni. Az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Bíróság esetében a küldő államok egy listát állítanak ki a potenciális bírójelöltekről, majd végül közülük az ENSZ Közgyűlése és a Biztonsági Tanács választ. A Nemzetközi Büntetőbíróságba is hasonló módon lehet bekerülni, csak itt a Részes Államok Közgyűlése választja ki a bírákat. Európában jellemzően a fentiektől eltérő módon zajlik a szelekció. Az Európai Unió Bíróságába és az Emberi Jogok Európai Bíróságába például minden tagállam egy-egy bírót jelöl, és a nemzetállami érdekek is jobban érvényesülhetnek.

 
Nemzeti elfogultság

Shai Dothan elemzése szerint a bírák négy ok miatt lehetnek elfogultak saját hazájukkal szemben. Az első a pszichológiai ok. Szerinte néhány bíró a lojalitás, a hazafiasság és a nemzeti büszkeség miatt döntene inkább saját hazája javára. A második tényező a gazdasági horizont. A jogász szerint sok bíró azért szavaz a küldő ország érdekeinek megfelelően, mert valamiféle viszonzást vár el. Ilyen viszonzás lehet például a bíró újraválasztása, vagy épp kényelmes pozícióba ültetése a nemzetközi karrier befejezése után. A harmadik tényező a tudatos kiválasztás. Ennek értelmében egy adott állam olyan jelöltet delegál, akinek a jogi gondolkodása és jogászi felfogása megegyező a nemzetet irányító politikusokéval. Kulturális vonatkozásban – ez a negyedik ok – pedig azért alakulhat ki nemzeti elfogultság, mert a kiküldött bíró az adott nemzet jogi kultúrájában szerezte meg a szaktudását. Gazdasági szempontra példaként említi az Emberi Jogok Európai Bíróságát, ahol kimutatták, hogy a bírák inkább saját országuk érdekeinek megfelelően szavaznak annak érdekében, hogy újraválasszák őket, és elkerüljék a nyugdíjazást.

Összefogás

Dothan úgy látja, hogy a bírák soha nem egyedül döntenek; sokszor befolyásolják egymást, és legtöbbször koalíciók kialakítására törekednek. A docens szerint tehát a bírák nemcsak saját nemzetükkel szemben elfogultak és részrehajlók, hanem sok esetben olyan országok bíráival is szövetkeznek, akiknek az országa hasonló politikai, történelmi, gazdasági vagy kulturális helyzetben van.  Például egy olyan kérdésben, amely egy adott állam számára kevésbé fontos, az azt képviselő bíró a szövetségese kérése szerint teszi le a voksát azért, hogy legközelebb, egy számára fontos ügyben őt és országát támogassák.

Jogi személyzet és NGO-k befolyása
 
Shai Dothan szerint félrevezető azt hinni, hogy csak a bírák számítanak a nemzetközi bíróságokon. Az döntéseket ugyan valóban a bírák hozzák, de a megelőző előkészítő és felkészítő munka oroszlánrészét a szervezeteknél dolgozó jogász személyzet végzi el. A szakirodalom szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának kivételesen befolyásos jogászi apparátusa van. A bírák sok esetben kiszolgáltatottak nekik, hiszen nem minden bíró beszél anyanyelvi szinten angolul és franciául. A nemzetközi bírói fórumok pedig nem elszigetelve működnek, ezért is jellemző az, hogy bizonyos nem kormányzati szervezetek vagy ügyvédi irodák közelebb kerülnek ezekhez az intézményekhez. Tanulmányokkal alátámasztották, hogy például vannak olyan ügyvédek, akik rendszeres visszatérők egy-egy nemzetközi bíróságon. Ők a folyamatos jelenlétüknek köszönhetően speciális jogi szaktudásra tesznek szert, illetve kapcsolati hálót is tudnak építeni. Az NGO-k kapcsán pedig azt említi Dothan, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek fejükbe vették, hogy a nemzetközi bíróságokon keresztül akarják formálni az aktuális politikai trendeket. Ezen felül figyelem is hárul rájuk, ami reklám szempontjából sem elhanyagolható. A bíróságoknak pedig azért jó ez, mert az NGO-k folyamatosan munkával látják el őket. Emellett az NGO-k a bíróságok egyfajta monitoring bizottságaként is működhetnek úgy, hogy lekövetik egy-egy döntés társadalmi fogadtatását.
 
Záró gondolatok

A Koppenhágai Egyetem docense számos gyakorlati és életszerű példán keresztül bizonyította be, hogy elméleti feltevései valósak. A nemzetközi bírói fórumok mögött munkálkodó jogászi apparátus vagy épp a folyamatosan perben álló NGO-k is jelentős hatást tudnak gyakorolni ezekre a bírói szervekre. Nem elhanyagolható az sem, hogy a nemzetközi testületbe delegált vagy választott bíró milyen politikai, gazdasági, kulturális háttérrel rendelkezik, illetve hogy ez mennyire áll szinkronban a küldő állam politikai pozíciójával. A tanulmány fő gondolata az, hogy a bírókat számos tényező és érdek befolyásolja munkájuk során. Legtöbbjük részrehajló saját országával kapcsolatban, és ez sokszor az egész szervezet munkáját befolyásolja.