Ezek a világ utolsó érintetlen törzsei

A közelmúltban végigsöpört a médián a 27 éves amerikai hittérítő tragédiájának a híre, aki a világ egyik legagresszívabb törzsének tartott szentinelézek áldozatává vált. John Allen Chau halála előtt üzenetet küldött a szüleinek, és sorai arról árulkodnak, hogy maga is tudta milyen veszélyek elé néz: „Kérlek benneteket, ne legyetek mérgesek rájuk vagy Istenre, ha esetleg megölnek engem”.

Az amerikai férfi halála megdöbbentette a világot, hiszen időről-időre elfelejtjük azt, hogy továbbra is több száz, őshonos kultúrát őrző törzs létezik a Földön –

Napjainkra szinte minden törzs tudatában van annak, hogy létezik a közösségükön kívül egy másik világ és többségük közvetlen vagy közvetett formában kapcsolatot alakított ki a modern emberrel.

Viszont Amazónia esőerdőiben, az Andamán- és Nikobár-szigeteken, Nyugat-Pápuán (Irian Jaya) és Pápua Új-Guineán találunk még olyan apró közösségeket, amelyek nem tartanak fenn semmilyen békés kapcsolatot a modern civilizációval.

Ezeket nevezzük érintetlen törzseknek.

^{Az érintetlen törzsek elhelyezkedése} 

Olyan, mintha az ember történelmének egy nagyon távoli pontján náluk megfagyott volna az idő. Évszázadokon keresztül úgy tekintettünk ezekre a törzsekre, mint hátrányos helyzetű csoportokra, amelyeken „segíteni kell”. A gyarmatosítóktól kezdve a huszadik századi antropológusokig többen is próbálták már felvenni és tartani a kapcsolatot a törzsek tagjaival, „elcsábítani őket” megszokott környezetüktől ajándékokkal, vagy éppenséggel elrabolni őket.

Néhány évtizede viszont új szemléletmód született az érintetlen törzsekkel kapcsolatban és ennek érvényességét John Allen Chau esete újfent alátámasztotta –

Bár az amerikai hittérítő halála tragikus és sajnálatos eset, de az ő felelőssége is firtatható, hiszen illegális módon lépett be a törzs területére, másodszorra is megközelítette a szentinelézeket, annak ellenére, hogy első alkalommal is nyílzápor fogadta őt. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az érintetlen törzsekre halálos veszélyt jelenthet a modern emberrel való érintkezés, mivel a szervezetük számára a mai napig ismertlenek a mi megszokott betegségeink –  egy egyszerű nátha vagy influenzavírus végzetes lehet az egész közösségük számára.

A Survival International, a törzsek védelmével foglalkozó legnagyobb, globális nonprofit szervezet szerint viszont nem pusztán a külső fertőzések jelentenek veszélyt: az erdőirtás, a környezetszennyezés, az „emberszafarik”, a drogkereskedelem és a bűnszervezetek tevékenysége mind-mind a kihalás felé taszítja az emberiség e különleges kis közösségeit.  

Az Andamán- és Nikobár-szigetek törzsei

A több mint ötszáz szigetből álló szigetcsoport az Indiai-óceánon található, a Bengáli-öböl és az Andamán-tenger között, India fennhatósága alatt. A gyarmatosítás ezt a területet sem kímélte – jöttek a dánok, jöttek a britek – de magyar vonatkozást is találhatunk. Miután a 18.század közepén a dánok a malária miatt elhagyták az egzotikus szigetcsoportot, Mária Terézia jóváhagyásával egy osztrák-magyar alakulat indult el a szigetekre az Osztrák Kelet-Indiai Társaság egyik hajóján. A több mint száz fős alakulat 1778-ban több katonai helyőrséget is alapított a Nikobár-szigetek egyikén, amelyet az uralkodó után Teressának neveztek el – az egyik helyőrségparancsnok pedig Magyar György lett.

^{A Bengáli-öböl és az Andamán-tenger között rejlik a különleges szigetcsoport}

A szigetcsoporton jelenleg is élnek andamán törzsek, amelyek közül egyedül a jarawák és a szentinelézek lélekszáma nem csökkent jelentősen az elmúlt évtizedekben – árulkodó, hogy pont e két népcsoport zárta ki leginkább a külvilágot.

A jarawák viszont – akik lélekszámát 200-300 főre becsülik – mostanában egyre érdeklődőbbé és nyugodtabbá váltak, ez jó hírt jelent az úgynevezett „emberszafarik” szervezői számára. Valóban: külföldi turisták számára buszutakat szerveznek a jarawák területén keresztül – az érdeklődök akképpen figyelhetik meg a törzs tagjait, mint ahogy a gepárdokat vagy rinocéroszokat szokták Afrikában.

^{Jarawák az út szélén – így néz ki egy emberszafari (Videó: Tim Dobson)}

Az indiai hatóságok kevés sikerrel lépnek fel az illegális utak szervezői ellen, miközben a turisták által behurcolt betegségek miatt a jarawák száma is az elmúlt években csökkenni kezdett.

Ha valaki hajlandó plusz pénzt áldozni rá, akkor a szentinelézeket is megpillanthatja – ugyancsak illegálisan szervezett utakon. Hogy mennyire érdemes, az kérdéses:

A szentinelézek otthona a festői szépségű Északi-Szentinel-sziget, nyelvüket senki nem beszéli. A létszámukról pontos adat nem áll rendelkezésre, becslések szerint 50-150 főből állhat a közösségük. Úgy vélik, hogy a gyarmatosítók szerencsétlenre sikerült kapcsolatfelvételi kísérletei miatt alakult ki bennük az idegenek iránti ellenszenv és az agresszió.

^{Ebből a távolságból lehet még őket biztonságosan fotózni} 

A helyi törzs több alkalommal került már az újságok hasábjaira, és nem kizárólag a számos hiábavaló kísérletről vagy kutatásról szóló beszámolók formájában. Például 1981-ben egy teherszállító hajó zátonyra futott a sziget északi oldalán, a szentinelézek több napig támadták a legénységet. A történet szerencsére mind a két oldalon tragédia nélkül ért véget, a tengerészeket kimenekítették, a szentinelézek pedig megismerkedtek egy új anyaggal: az acéllal, amelyet a hajóroncsból tudnak megszerezni és eszközt készíteni belőle.

A 2004-es indiai-óceáni cunami után – amely közel negyedmillió ember halálát okozta és Északi-Szentinelt is letarolta – az indiai hatóságok helikopterekkel közelítették meg a szigetet azzal a céllal, hogy ellátmányt juttassanak el a „gyámoltalan” őslakosoknak. A helikoptert viszont nyílzápor fogadta. Bár a szentinelézek sem úszták meg a természeti katasztrófát halálos áldozatok nélkül, úgy vélik, hogy

mintha előre tudták volna a tragédiai bekövetkezését. Mivel a szentinelézekről – ahogyan az összes érintetlen törzsről – keveset tudunk, így újdonságnak számított az a 2006-ban, egy tragédia nyomán napvilágra jutó információ, miszerint nem kannibálok.

A sort még lehetne több olyan esettel is folytatni, amelyeknek kudarc vagy tragédia lett a vége – John Allen Chau esete is immáron ezek közé tartozik.  

Érintetlen törzsek az Amazónia mélyén

Egy másik kontinensen, a dél-amerikai Amazonas-medence őserdei több mint száz érintetlen indián törzsnek ad otthont. Kutatásuk már hosszú ideje folyik, de a helyzet egyrészt a terep nehézségei miatt nem halad gördülékenyen, másrészt az ő esetükben is lehetőleg el kell kerülni a modern emberrel történő érintkezést a fertőzések megelőzése miatt. Főleg Peruban és Brazíliában regisztrálták a legtöbb a törzset, de Ecuador, Kolumbia és Észak-Paraguay területén is élnek ilyen közösségek.

Ezek az indián törzsek is tudatában vannak a dominás civilizáció létének, de a korábbi katasztrofálisra sikeredett találkozások és az élőhelyükön tapasztalható rombolás miatt

Súlyosabban traumatizáltak a modern ember beavatkozása miatt, mint a világ többi részén élő bennszülött közösségek – elég csak a gumi fellendülésének időszakára gondolni, amely során közösségeik 90 százalékát számolták fel.

^{Az elszigetelt törzseket gyakran csak légifelvételek útján pillanthatjuk meg}

A törzsek helyzete nagy változatosságot mutat: egyes helyeken nyugalomban tudnak élni, de van, ahol a kihalás szélén állnak, miközben szinte évente újabb és újabb csoportokat fedeznek – épp 2018 augusztus végén kaptak lencsevégre egy eddig ismeretlen törzset.

Nyugat-Pápua és Pápua Új-Guinea maradék törzsei

Pápua Új-Guineában valamivel több mint háromszáz törzset tartanak számon. Egy részük a hegyekben él, ahol sertéstenyésztésből és édesburgonya termesztéséből tartják fenn magukat, másik részük a mocsaras, és maláriával fertőzött vidékeken vadászattal és gyűjtögetéssel szerzi meg az élelmét.

^{Nyugat Pápua, korábbi nevén Irian Jaya Indonézia egyik tartománya}

Az elmúlt években negyven érintetlen törzset fedeztek fel az Indonéziához tartozó Nyugat-Pápua megmaradt őserdeiben. Ezen csoportokról nagyon kevés információ áll a rendelkezésünkre, mivel

Nyugat-Pápuán az emberi jogok érvényesülése nem kevés kivetnivalót hagy maga mögött: mélyen gyökerező, pápuák elleni rasszizmus figyelhető meg, az őshonos embereket koszosnak, visszamaradottnak és kőkorszakinak tartják, az érintetlen törzsek tagjait meg még inkább.

^{Modernebb pápua őslakosok – melltartó és rágógumi}

A régióban a dani törzs a leghíresebb, akik bár rendkívül ragaszkodnak hagyományaikhoz, egyre nyitottabbak a modern civilizáció és a média felé – egy magyar blogger Nyugat-Pápuáról készült útibeszámolója is ezt támasztja alá: „A dani törzs meztelen emberei – orrukban csont, fejükön toll, nyakukban kagylóból készített melldísz, erősen hiányos fogazattal – a városban most azzal ütik agyon idejüket, hogy turistákra vadásznak, aki lefotózza őket jó pénzért, melyet azután alkohol hiányában kólára és cigarettára költenek”.

***

Források:

https://www.survivalinternational.org/uncontactedtribes

https://www.forbes.com/sites/jimdobson/2015/09/28/will-the-worlds-most-dangerous-island-become-a-human-zoo-the-shocking-future-of-north-sentinel/#6e50d0432688

https://www.survivalinternational.org/uncontactedtribes/who-they-are

https://www.survivalinternational.org/articles/3122-questions-and-answers-uncontacted-papua

https://www.news.com.au/technology/environment/natural-wonders/inside-the-mysterious-world-of-the-amazons-last-uncontacted-tribes-where-thousands-still-live-in-total-isolation-unaware-of-modern-life/news-story/8dfac22c939cd982003c86b36554b9b2

https://www.survivalinternational.org/tribes/uncontacted-brazil

https://magicafe.hu/2005/11/nyugat-papua-a-kannibalok-foldjen/

https://www.survivalinternational.org/news/10735

https://timesofindia.indiatimes.com/travel/destinations/know-how-60000-year-old-human-tribe-of-secluded-north-sentinel-island-behaves-with-outsiders/as62566496.cms

https://theconversation.com/north-sentinel-island-uncontacted-tribes-right-to-be-left-alone-doesnt-gel-with-broader-human-rights-108313

https://www.survivalinternational.org/tribes/papuan

https://www.britannica.com/event/Indian-Ocean-tsunami-of-2004

https://lab.org.uk/the-putumayo-atrocities/

https://www.thevintagenews.com/2017/04/16/the-amazon-rubber-boom-took-its-toll-on-the-indigenous-people-in-south-america/

https://www.theguardian.com/world/2018/nov/22/john-allen-chau-man-killed-by-tribe-north-sentinel-island-declare-jesus

https://mult-kor.hu/20100208_kihalt_a_vilag_egyik_legosibb_nyelve?print=1