Alkotmánybíróság elé került Németországban a gyermekházasságot tiltó törvény

A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság szerint ez a gyakorlat sérti Németország alaptörvényét, ezért a bírói szerv alkotmányjogi kontrollt kért a Szövetségi Alkotmánybíróságtól. A Legfelsőbb Bíróság szerint a 2017-es norma nemcsak kiszolgáltatott helyzetbe löki az érintett lányokat, hanem a tartásdíj, a vagyonmegosztás kérdése, valamint a kapcsolattartáshoz való jog is bizonytalan élethelyzethez vezethet. Ezen felül az is előfordulhat, hogy a férj új feleséget keres magának, ami szintén nem szolgálja a kiskorú feleség érdekeit. A Legfelsőbb Bíróság szerint ez a kiszámíthatatlan helyzet sérti az Alaptörvényben lefektetett törvény előtti egyenlőség elvét, továbbá a család, a házasság és a gyermekek különleges védelmét kimondó rendelkezést is.

A jelenlegi új eljárás előzménye egy szír házaspár ügyében indult érvénytelenségi eljárás. 2015-ben érvényes házasságot kötött egy akkor 14 éves lány és egy 21 éves fiú. Miután Németországba menekültek, a feleséget a fiatalkorúak számára létrehozott átmeneti intézményben helyezték el, majd ezután gyámság alá került. A Tagesschau értesülései szerint azonban a férjet nem értesítették arról, hogy mi történt feleségével, továbbá a gyám kényszerházasságra hivatkozva még a kapcsolattartás idejét is jelentősen le akarta csökkenteni. A tartományi bíróság azonban elutasította a gyám panaszát, majd ezek után a német Szövetségi Legfelsőbb Bírósághoz került az ügy. Az alkotmányossági vizsgálat kezdeményezésének indokaként az is megjelenik, hogy a pár két évvel azelőtt kötött házasságot, minthogy Németországban hatályba lépett volna a gyermekházasságokat tiltó törvény.

A német törvényhozók nemcsak a külföldön, hanem a belföldön kötött gyermekházasságok érvénytelenségének kimondására is elfogadtak egy jogszabályt, azonban a rendelkezés hatályba lépéséig megkötött házasságok érvénytelenségét nem érintette az új jogi norma. Klaus Hempel jogi szakértő szerint a két szabályozás tehát felvet némi aránytalanságot, és a külföldiekkel szemben alkalmazott joggyakorlat nem egyezik meg a belföldi állampolgárok jogaival. Heiko Maas korábbi igazságügyi miniszter, a jelenleg hatályos törvény kidolgozója pedig úgy nyilatkozott, hogy a gyermekeknek nem házasságkötő termekben van a helyük, így tehát az ő érdekeiket is védik az új törvények.