2018. november 29-én a Bundestag kétharmados többséggel megszavazta a német Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot, amelynek az a célja, hogy lehetővé tegye többek között az egyébként tartományi hatáskörbe tartozó oktatás és közúti infrastruktúra-fejlesztés szövetségi szintű finanszírozását.
Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Németország kormánya az új alaptörvény-módosításon keresztül szeretett volna több befolyást szerezni egyes tartományi ügyek felett (oktatás, szakképzés, szociális lakások építése, helyi tömegközlekedés). Az Alaptörvény módosítására azért volt szükség, mert a jelenlegi jogszabályi környezet a hatáskörök elhatárolása miatt nem biztosított erre lehetőséget. A pénzügyi támogatás lehetőségének megteremtésével párhuzamosan a szövetségi kormányra szállhat át a tartományok tervezési és ellenőrzési jogköreinek egy része is. A kormánykoalíció mellett az FDP és a Zöldek is igennel szavaztak a javaslatra. A kezdeményezés végső sorsa azonban a Szövetségi Tanács, azaz a Bundesrat kezében van. A módosítás ugyanis csak akkor válik érvényessé, ha a Bundesrat tagjainak kétharmada is támogatja majd az ügyet.
A tartományi oktatási és kulturális miniszterek egyetértenek a javaslattal, azonban öt tartomány (Észak-Rajna–Vesztfália, Baden-Württemberg, Szászország, Bajorország és Hessen) miniszterelnöke ellenzi azt. Szerintük nem helyes, hogy a szövetségi kormány ilyen szinten bele akar avatkozni a tartományi ügyekbe, ezzel is kiüresítve a helyi hatásköröket. Winfried Kretschmann baden-württembergi miniszterelnök például azt nyilatkozta, hogy az oktatás kérdését mindenképp meg kellene hagyni a tartományi döntéshozóknak. Susanne Eisenmann (CDU) oktatási miniszter is elutasítja az Alaptörvény-módosítást, mivel szerinte sem központosított rendszerben kellene megvalósítani az iskolák digitalizációját és a közúti infrastruktúra fejlesztéseit. Ha a javaslat megbukik a Szövetségi Tanácsban, akkor a jogalkotási szabályok szerint a Bundestag és a Bundesrat képviselőiből álló Egyeztető Bizottságban próbálnak majd megegyezésre jutni.
Angela Merkel és az egész globalista sajtó felhördülése után a német Bundestag végül leszavazta a CDU és az AfD által közösen elfogadott – egyébként magyar mintát követő – migrációellenes javaslatot.
A kormánypártok még mindig nem hajlandók szembenézni a valósággal.
Elárulva érzik magukat a németek a Bundestag migrációs döntése után, amit az egyik Welt olvasó egyenesen szégyennek nevezett.
Be kell bizonyítani, hogy a párt veszélyes Németországra.
Olaf Scholz embereinek a Bundestag előtt kell felelniük, az ellenzék csak úgy zúdítja rájuk a kérdéseket.
A Bundestag történelmi lépést tett, hogy megakadályozza a szélsőséges politikai erők befolyását: új törvény garantálja az Alkotmánybíróság függetlenségét és működésének zavartalanságát.
Az ukrán elnök szerint az influenszer nem érti az ukránokat.
Törökországban 2400, itthon 60 ezer magyart várnak Marco Rossi együttesének mérkőzéseire.
