Piramisjáték szervezésével gyanúsított befektető ügyét vizsgáló bizottság elé idézték tanúként Donald Tusk volt lengyel kormányfőt, az Európai Tanács jelenlegi elnökét.
Hétórás meghallgatáson vett részt hétfőn Varsóban Donald Tusk volt lengyel kormányfő, az Európai Tanács jelenlegi elnöke, akit tanúként idézett meg a piramisjáték szervezésével gyanúsított Amber Gold gdanski befektető cég ügyét vizsgáló lengyel parlamenti bizottság.
Az Amber Gold 2009 óta működött, 6-16,5 százalékos évi kamattal járó befektetési szolgáltatásokat ajánlott, és mintegy 19 ezer ügyfél több mint 851 millió zloty (63,6 milliárd forint) értékű vagyonát kezelte. A cég 2012-ben csődöt jelentett, az ügyfelek többsége nem tudta visszaszerezni befektetését. Az Amber Gold tulajdonosai – egy büntetett előéletű férfi és felesége – a befektetésekből többek között az OLT Express fapados légitársaságot finanszírozták.
Az Amber Gold tulajdonosait hűtlen kezeléssel és pénzmosással vádolták meg, az ügyben 2016 óta bírósági per zajlik. A parlamenti bizottság ezzel párhuzamosan folytatja a szintén 2016-ban elindított vizsgálatát.
A nyilvános, több tévécsatorna által közvetített meghallgatáson Tuskot mint egykori kormányfőt többek között arról faggatták, mikor szerzett tudomást arról, hogy az Amber Gold tevékenysége törvénybe ütközhet, és milyen intézkedéseket tett az ügyben.
A volt miniszterelnök azzal kapcsolatban is sok kérdést kapott, hogy fiát, Michal Tuskot az OLT Express légitársaság PR-tanácsadóként alkalmazta. A bizottság szakértői azokat a minisztériumi jelentéseket is idézték, melyek szerint az OLT Express működése mintegy 34 millió zlotyt (2,5 milliárd forint) kárt okozott az akkoriban a csőd szélén álló LOT lengyel állami légitársaságnak.
A meghallgatást követő sajtóértekezleten Malgorzata Wassermann, a bizottság elnöke, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt parlamenti képviselője, felidézte az Amber Gold-botrány történetét. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy Tusk kormányfőként „megbukott a vizsgán”, a minisztériumok és a titkosszolgálatok felügyelőjeként nem akadályozta meg a cég törvénytelen tevékenységét.
A médiának ezt követően nyilatkozó Tusk szerint Wassermann állásfoglalása „egyet jelent a bizottság kapitulációjával”. „A PiS eredeti tézise ugyanis az volt, hogy ebben az ügyben én vagyok az érintett” – fejtette ki. Véleménye szerint sem az ügyészség, sem a titkosszolgálat nem tudott semmilyen, rá vonatkozóan negatív jelentést tenni. „Így csak az a puha rágalom marad, hogy nem egészen jól irányítottam az országot” – jelentette ki.
Tusk meghallgatása az utolsó tanúvallomás lett volna a bizottsági munka során, Wassermann viszont hétfőn közölte: új iratok kerültek elő, ezért nem kizárt egyes tanúk újbóli meghallgatása. Az Amber Gold ügyében folyó bírósági per – melynek során eddig több mint 700 tanút hallgattak ki – az ügyet vezető bíró szerint 2019 elején fejeződhet be.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A szombati nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
Romanowski szerint a bíróság új döntése vádirat az igazságügyi minisztérium jelenlegi vezetése és Donald Tusk miniszterelnök kormánya ellen.
A Bors Tisza-csomagot bemutató kiadványának betiltása sértheti a szólás- és médiaszabadságot.
Mint minden forradalomban, az online lincseléseknél is az a gond, hogy soha nem lehet tudni, ki lesz a következő.
