Kérdés, hogy a szaúdiak mit kérnek a több millió dolláros támogatásokért.
Az amerikai egyetemek szaúdi kapcsolatait vették górcső alá abban az elemzésben, amelyet a felsőoktatással foglalkozó Inside Higher Ed című amerikai portál közölt.
A Kapcsok, amelyek köteleznek című elemzésben a szerző megállapította: Szaúd-Arábiát és a vezető amerikai egyetemeket több millió dolláros együttműködések kötik össze – írta Elizabeth Redden, hozzátéve, hogy e kérdés kivált aktuális a The Washington Post újságírójának, Dzsamál Hasogdzsinak a meggyilkolása után.
Redden emlékeztetett arra, hogy több intézmény, köztük a Massachusetts Institute of Technology (MIT) a Hasogdzsi-gyilkosság hatására bejelentette, hogy felülvizsgálja a sivatagi királysághoz fűződő kapcsolatait, de hozzátette, hogy számos amerikai felsőoktatási intézmény ezt nem tartaná jó eljárásnak. Szerintük ugyanis e partnerséget inkább bátorítani kellene. A MIT a Harvardhoz hasonlóan az idén márciusban fogadta Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörököst, és egy sor együttműködési - elsősorban kutatási – megállapodást írt alá vele.
Az amerikai egyetemeknek sokféle kapcsolata van szaúdi egyetemekkel és vállalatokkal. A kutatási együttműködésen és a tanácsadáson kívül Szaúd-Arábiából érkeznek bőkezű magánadományok is az amerikai egyetemekre, és a szaúdi kormány fedezi sok szaúdi hallgató tandíját és oktatásuk egyéb költségeit az Egyesült Államokban.
Al-Válid bin Talal bin Abdel-Azíz herceg – akit a szaúdi királyi család 10 másik tagjával együtt korrupció gyanújával tavaly letartóztattak Rijádban, és hónapokig fogva tartottak az ottani Ritz szállóban - már 2005-ben 20-20 millió dollárt adományozott a washingtoni Georgetown és a New York-i Harvard egyetemnek iszlám tanulmányok oktatására. 2008-ban a Cornell és a Stanford egyetem, valamint a kaliforniai Berkeley és az austini Texas Egyetem a szaúdi Abdullah Egyetemmel kötött megállapodást, az egyetemek mind kaptak 25 millió dollárt öt éven keresztül.
Az Inside Higher Ed elemzője megvizsgálta a washingtoni oktatási minisztérium adatbázisát is. Ebből kiderült, hogy a legtöbb szaúdi pénzt a bostoni MIT és a washingtoni Georgetown Egyetem kapja: 2012 és 2018 között a MIT 77,7 millió dollárt, a Georgetown pedig 75,2 millió dollárt kapott. Ez utóbbinak Szaúd-Arábia kormánya vagy közvetlenül a washingtoni nagykövetsége folyósította a summát.
Elizabeth Redden megemlítette még a George Mason egyetemet, a Johns Hopkins Egyetemet, a georgiai műegyetemet, a Northwestern Egyetemet mint dollármilliók szerencsés „befogadóit”. A szaúdi olajvállalat, az Aramco például 20 millió dollárt adott több amerikai egyetemnek, köztük a texasi műegyetemnek is. A Boston melletti Babson főiskola 2,5 millió dollárt kapott a SABIC rijádi vegyipari óriásvállalattól.
Az oktatási intézmények elsöprő többsége semmi jelét nem adta annak, hogy a Hasogdzsi-gyilkosság hatására szeretné újragondolni a szaúdi kapcsolatokat.
A tekintélyes amerikai oktatáspolitikai portál megszólaltatott szakértőket arról is, hogy vajon a szaúdiak mit kérnek – kérnek-e valamit – a bőkezű támogatásokért? Grif Peterson, a Harvard Egyetem társadalomkutatással foglalkozó egyik központjának munkatársa szerint „a pénzügyi kapcsolat egy olyan intézménnyel, mint a MIT, lehetővé teszi Mohammed bin Szalmánnak, hogy egy nyugatbarát, progresszív vezető képét alakítsa ki magáról”.
(MTI)
A humántudományok jelentős része intellektuális farokméregetés, ami leginkább a farok tulajdonosának fontos, másodsorban meg néhány okos embernek valahol fent az elefántcsonttornyokban.
Ismét várunk a hét első reggelén! Könnyed hangulatban, élőben megvitathatod az aktuális közéleti témákat a két műsorvezetővel Gyürky Enikővel és Szabó András Csutival!
Még az ENSZ-főtitkár is elismerte, hogy sokan csalódottan távozhattak a rendezvényről a kőolajexportőr országok döntése miatt.
A portugál focista a szaúdi koronaherceggel érkezett Washingtonba. Ronaldo korábban arról beszélt, nagyon szeretne találkozni Trump elnökkel.
Európa legnagyobb felsőoktatási minőségbiztosítási konferenciájáról üzenetet is küldtek: „Lásd meg a lehetőséget a bizonytalanságban!”
A rendőrség veszi át azoknak a javítóintézeteknek a felügyeletét és irányítását, ahol büntetőjogi eljárásban hozott döntés értelmében vannak fiatalok. A kormány a Szőlő utcai intézet körüli botrány miatt lépett közbe.
