Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Független és más új szereplők töredezik tovább az amúgy is sokszínű szlovák politikai életet a hétvégi önkormányzati választás után. Pozsony polgármestere egy liberális hipszter lett, a magyar városokban sok helyen független jelöltek győzték le a régebbi magyar pártokat. A nagy kérdés: milyen állapotban is van a magyar politikai képviselet és lehet-e a Smer és a szélsőségek nélkül kormányzati többséget alkotni Szlovákiában? Tokár Géza felvidéki politológust kérdeztük.
Első blikkre a magyarországi egyértelműbb politikai viszonyokhoz szokott szemmel nem látunk semmilyen rendezőelvet a szlovák önkormányzati választáson: mintha szerte az országban lokális esetlegességek döntöttek volna. Így történt?
Magyarországi szemmel valóban meglehetősen zavaros a szlovákiai politika, hiszen csak kormánypártból van három, az ellenzék pedig alsó hangon is három-négy, egymással gyakran vetélkedő csoportból (és ennél jóval több pártból) áll. Ráadásul az önkormányzati választások hagyományosan nem az országos politikáról, hanem a helyi népszerűségről szólnak és az erőviszonyok teljesen másként néznek ki helyi szinten, mint a parlamentben. Hogy egy kézenfekvő példát mondjak, az Egyszerű Embereknek, az egyik legnépszerűbb ellenzéki pártnak gyakorlatilag négy tagja van – így nehéz erős régiós jelenlétet építeni. Összességében viszont a választások vidéken a hagyományos pártok némelyikének (kereszténydemokraták, nemzetiek) enyhe erősödését hozták, miközben a nagyvárosokban a jobbára ellenzéki érzelmű függetlenek előretörtek, a kormányhoz közeli jelöltek pedig teljesen visszaszorultak.
Mi a helyzet az MKP és a Híd-Most szereplésével? Az MKP hagyományosan erős volt a vidéki önkormányzati hálózatban, mi maradt meg ebből? És mire jutott a Híd-Most?
Pontos számokat még nem tudunk, ráadásul a sok független, valójában azonban pártháttérrel rendelkező (vagy egyenesen kimondatlanul is MKP-Híd magyar koalícióban induló) polgármester tovább is torzíthatja az adatokat. Az világosan látszik, hogy a Hídnak kialakult egy erős helyi bázisa, az MKP pedig lassan, de biztosan pozíciókat veszít – gyakran a demográfiai változásokkal összhangban (Tokár Géza utólagos megjegyzése: az MTI szerint ugyanakkor az MKP erősödött a választáson). A kormányon kívüli MKP néhány fontos település megtartásának örülhet, a Híd pedig a sok sikeres polgármesterjelöltnek, de teljesen felhőtlenül egyik párt sem fog ünnepelni. Szerintem meglehetősen sokan teszik fel majd a kérdést, vajon milyen helyzetben van valójában a magyar politikai képviselet Szlovákiában.
Mi a helyzet a legnagyobb magyar városok vezetésével: Dunaszerdahely, Komárom, Párkány miként döntött?
Dunaszerdahelyen az MKP váratlanul eredményesen szerepelt, túlnyomó többséget szerzett a képviselőtestületben, miközben a Híd egy híján a kevés önkormányzati képviselőjét is elveszítette és a vezető személyiségei kivétel nélkül kudarcot vallottak. Komáromban mind a két párt leszerepelt, itt egy magyar nemzetiségű független képviselőkből álló csoportosulás a választások nyertese és ők adják a polgármestert is. Párkányban nem történt váltás, maradt a független polgármester, az MKP új jelölttel is megtartotta a rohamosan elszlovákosodó Somorját, ahogy a Hídra sem volt alternatíva Füleken. Komoly kudarc, hogy Szepsin, Ógyallán nincs magyar polgármester, kicsit váratlan siker, hogy Zselízen sikerült nyernie a magyar jelöltnek.
Matúš Vallo, Pozsony új városvezetője
Pozsonyban Matúš Vallo, a Progresszív Szlovákia jelöltje nyert – de mit kell egyáltalán tudni erről a tömörülésről? Eközben a fővárosban eddig erős jobboldali-liberális pártok által támogatott jelölt alig 17 százalékot kapott. Mi történt Pozsonyban?
A Progresszív Szlovákia a – jobb híján nevezzük úgy, hogy – nagyvárosi liberális értelmiségre fókuszáló párt, egyelőre az öt százalékos küszöb alatt. Ugyanakkor a jelenléte a közéletben erős. Vallo egy „hipszterjelölt”: basszusgitáros egy népszerű zenekarban, fiatal, szakmailag rátermettnek tűnik, jól kommunikál, nagyon tudatos és hosszan felépített kampánya volt és rengeteg réteget maga mögé tudott állítani. A „hagyományos” szlovák jobboldali-liberális pártok jelöltje, Ján Mrva valóban elbukott, de róla meg azt kell tudni, hogy ő technikailag inkább egy keményvonalas konzervatív – ebből is látszik, milyen ezerarcú a szlovák ellenzék és néha mennyire nehéz rendet tenni aközött, hogy ki kicsodát képvisel. Hosszú távon egy komoly kérdés, hogy Vallo mennyiben válik a Progresszív Szlovákia egyik arcává, egyáltalán akadnak-e ilyen irányú ambíciói.
Kassán viszont a jobbos-liberális ellenzék (köztük az MKP) jelöltje nyert, legyőzve az eddigi SMER-es vezetőt. Ez nagy jelentőségű győzelem? Az MKP ebben való részvételének lesz jelentősége?
A nagyvárosokban az MKP és a Híd is eléggé pragmatikus stratégiát folytat, gyakran szövetkezik a jobboldallal vagy a Smerrel, mikor épp mit lát célszerűbbnek. Kassán a jobboldal hagyományosan az MKP egyik szövetségese és egészen biztosan vannak olyan helyi ügyek (főként az iskolák és a kultúra területén), ahol tesz majd szívességeket a magyar közösségnek, bizonyos korlátokon belül.
Milyen hatással lesz az eddig is töredezett szlovák országos (párt)politikára, a kormánykoalícióra és az ellenzék erőire az önkormányzati választás eredménye?
Ezt ezen a ponton elég nehéz megjósolni, a fentiekből is látszik, hogy a szlovákiai politika egy sokszereplős játék. Teljesen más képet mutat a vidéki és a városi politikai érdekképviselet, valószínűleg ezen a téren nőni fognak az ellentétek, de úgy általában nem született és nem is születhetett válasz a szlovákiai politika kulcskérdésére – arra, hogy vajon létezik-e Smer és a szélsőségesek nélküli kormány kialakítására képes választótömeg?