Érzéki freskót találtak a régészek Pompeiben. A falfestmény azt a jelenetet ábrázolja, ahogy Zeusz hattyú képében elcsábítja Lédát, Spárta legendás királynéját.
A görög mitológiából Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel a régészek Pompejiben – adta hírül a BBC News hétfőn.
A freskó feltehetően egy gazdag kereskedő házának hálószobáját díszíthette a pompeji városközpont közelében. A falfestményt pénteken találták meg az ősi város épületeit megerősítő munkálatok közben, amelyre azért volt szükség, mert az esőzések és az elmaradt karbantartási munkák miatt összeomlott néhány korábban feltárt rom. Massimo Osanna, a pompeji régészeti helyszín igazgatója elmondta: a freskó különlegessége, hogy bárki lép a szobába, úgy tűnik, mintha őt nézné az istennő.
A mitológia szerint Zeusz hattyú képében elcsábította Lédát, Spárta királynőjét. A férje haragjától tartó Léda még aznap éjjel Tündareosszal is együtt hált, majd két tojást szült, amelyekből Heléna és Klütaimnésztra, valamint Kasztor és Polüdeukész kelt ki.
A Lédát elcsábító hattyút több reneszánsz mester is megfestette, köztük Leonardo da Vinci, Michelangelo és Tintoretto. Leonardo és Michelangelo eredeti képei már nincsenek meg, de másolataik szerepelnek a gyűjteményekben. A mítoszt William Butler Yeats egy klasszikus költeménye is megörökítette – emlékeztetett a brit hírportál. A közelmúltban a Léda-freskó közelében egy római termékenységi isten, Priapus freskóját is megtalálták, de az kevésbé jó állapotban került elő.
Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Gladiátor II filmkritika.
A Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztály csapata tartott közösségi régészeti napot.
Eddig is minden jel erre utalt, az új tömegsír feltárásával nem igazán maradtak kérdések az 1526-os mohácsi csata helyszínével kapcsolatban, miközben a részletekről is egyre többet tudunk.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
A kazár-bizánci kapcsolatok miatt megkerülhetetlen a Krím szerepe őstörténetünkben, az etelközi magyarságnak is nyoma van a félszigeten – árulja el egy hiánypótló könyv szerzője.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
