Noam Chomsky, elismert amerikai gondolkodó és nyelvész egy korábbi könyvében arról ír, hogy a NATO 1999-es koszovói intervenciója egy „új korszakot” nyitott a nemzetközi kapcsolatok történetében. Szerinte ebben az új korszakban az emberi jogok védelme az országok szuverenitásának tiszteletben tartásával szemben prioritást élvez. Koszovóban ugyanis az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül, humanitárius válság miatt került sor fegyveres beavatkozásra. A szerző szerint ez bizonyíték arra, hogy a Nyugat az emberi jogokért való küzdelmet kizárólag saját privilégiumának tekinti.
A nyugati hatalmak következetlenek a humanitárius intervenció alkalmazásában
Chomsky felhívja a figyelmet arra, hogy a 20. századi kurd ellenállás időszakában a Nyugat teljes mértékben eltekintett a kurdokat megillető emberi jogok védelmétől. Szerinte az „új korszak” képviselői nem képesek adekvát magyarázatot adni arra a kérdésre, vajon miért volt kevésbé érdekelt a nemzetközi közösség a kurdok védelmének a biztosításában, mint például a második délszláv válság idején a koszovói albánok esetében. A szerző álláspontja szerint az már önmagában kettős mérce alkalmazására utal, hogy a nyugati hatalmak 1999-ben légitámadást indítottak Szerbia ellen, azonban az ugyanebben az évben Kelet-Timorban kitört humanitárius válság során már nem tartották indokoltnak a katonai intervenciót. A szerző szerint ez utóbbi esetben a be nem avatkozás oka az volt, hogy az indonéz fegyveres erőket az Egyesült Államok és szövetségesei támogatták. Emiatt a „felvilágosult Nyugat” eltekintett a kelet-timori áldozatok védelmétől. A koszovói intervenció oka pedig egyértelműen Kelet-Európa „stabilitásának” a biztosítása volt a humanitárius válság megfékezésének a leple alatt.
A szerző állítása szerint a nemzetközi közösségnek a kelet-timori válság kapcsán különösen fontos volt, hogy az elkövetett atrocitásokról készült jelentések minél kevésbé kerüljenek nyilvánosságra. A koszovói válsággal kapcsolatban pedig hangsúlyozza, hogy valójában a NATO-légitámadások idézték elő az igazán súlyos humanitárius válságot, ugyanis azokat követően kimutathatóan nőttek az etnikai tisztogatások intenzitása. Chomsky szerint nem a humanitárius válság, hanem a légitámadások generálták a tömeges menekültáradatot.
Az „új korszak” képviselői szerint az emberi jogok védelme fontosabb az államok szuverenitásánál
A szerző az említett válságokból azt a következtetést vonja le, a nemzetközi közösségnek két lehetősége van a fegyveres erő alkalmazásával kapcsolatban: az országok betartják az ENSZ alapokmányának vagy esetleg egy újabb nemzetközi jogi dokumentumnak a rendelkezéseit, vagy hagyják, hogy a nagyhatalmak kreált érvekkel akkor indítsanak háborút, amikor az érdekükben áll. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül indított humanitárius intervenciók bebizonyították, hogy a nyugati demokráciák – a liberalizmus eszméinek szem előtt tartásával – az egyéneket megillető emberi jogokat magasabb rendűnek tartják az egyének szélesebb körét felölelő államok szuverenitáshoz való jogánál.
Borítókép: Emberi Jogok Európai Bírósága, Forrás: Wikipedia
Közös tanulmányt készített az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Claremont Institute, amelynek részleteit egy konferencia keretében mutatták be. Magyarország Európa bástyájaként szerencsére időben lépett és ma kifejezetten jó pozícióban van a védelmi iparunk, hamarosan akár exportra is léphetünk.
Milyenek voltak az Axiom–4 küldetés utáni hazai és nemzetközi visszajelzések? Milyen további együttműködési lehetőségek merültek fel az űrkutatás szereplőivel? Mikorra várhatók a kísérletek első eredményei? Többek között ezekről kérdeztük a magyar tudomány napján a HUNOR-program kutatás-fejlesztési igazgatóját, Nagy Balázst. Interjúnk.
A kritikákra az MTA agresszívan reagál, mellőzve a tudományos párbeszédet, és ultraliberális sajtóorgánumok szolgálatait igénybe véve lejárató kommunikációt folytat. Lentner Csaba írása.
Függetlenül attól, hogy kisebb vagy nagyobb a felfedezés jelentősége, mindig a tudományon van a hangsúly.
Lentner Csaba főszerkesztő, közgazdászprofesszor döbbenetes adatokkal illusztrálta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerinte alaptörvényellenes működését.
Pont, mikor épp óriási nemzetközi sikert ért el az egyik magyar intézmény.
Csak a magyarok harmada (32 százalék) bízná hazáját a Tisza-vezérre a Nézőpont Intézet kutatása szerint.
A zsebmessiás nem fog örömtáncot lejteni, amikor ezt elolvassa.
