A világ nem fog Európára várni – hangsúlyozta Jüri Ratas észt miniszterelnök az Európa jövőjéről szóló beszédében. Az EP-ben felszólaló Ratas kiállt a közös európai gondolat megőrzése és erősítése mellett: szerinte a sokszínűség és a különbségek elfogadása mellett Európának számos nagy ügyben közösen kell fellépnie a siker érdekében. Tudósításunk Strasbourgból.
„Európa gondolat, aminek érzéssé kell válnia” – kezdte beszédét Jüri Ratas észt miniszterelnök, a liberális Centrum Párt politikusa a strasbourgi Európai Parlamentben, a U2 énekesét, Bonót idézve. Ratas emlékeztetett arra: ma van a német újraegyesítés napja, ami nem csak Németország egyesülését, hanem Kelet-Európa szabaddá válását és európai közösségi integrációjának kezdetét jelentette.
Észtország ebben az évben ünnepli száz éves függetlenségi évfordulóját. Az észteknek ugyanakkor
Csak a finn tévé nézése volt az egyetlen kapcsolatuk a szabad világ felé – emlékezett vissza Ratas.
A kis nemzetek cementje
Kifejtette: az észteknek speciális érzelmi kapcsolata van Európához. Európa kicsi és sokszínű, de a szuverenitásunk megosztásával és erőink egyesítésével felléphetünk és alakíthatunk a nagyvilág folyamatain. A multilaterális, liberális és demokrata elveken működő nemzetközi kapcsolatrendszert meg kell őrizni. Európa megvédi értékeinket, közös érdekeinket és szabadságunkat a turbulens időkben. Az EU még mindig a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete.
Jüri Ratas Lennart Meri korábbi észt elnököt idézte: a kis európai nemzetek alkotják a cementet az európai építményben. A sokszínűséget meg kell őrizni: ennek elhanyagolása kevesebb Európához fog vezetni.
Ratas szerint az EU-nak pozitív célokat kell kitűznie, a jövőt kell építenie nap mint nap, konkrét válaszokat adva a polgárok létező aggodalmaira. Az EU-nak a változó világ – klímaváltozás, migráció, technológiai változások – kihívásaira is választ kell találnia.
Egyetért Macron francia elnökkel, hogy az EU jövője az egység érzésén alapul.
meg kell érteni a különbségeinket is, amik teljesen természetesek. Szerinte nem elég az európai nemzeti össztermékek 1 százalékát az uniós költségvetésbe fizetni: a védelemre és kutatás-fejlesztésre koncentrálva 2-3 százaléknyi összeget kellene a közös kasszába tenni.
Ratas a migrációról azt mondta: a rövid távú válaszok csak rövid távú megoldásokat nyújtanak. Együtt kell működni a harmadik országokkal, Afrikával, különösen a közvetlen befektetések erősítése terén. Arról is beszélt: Észtország földrajzilag távol van Afrikától, de a digitális világban eltűnnek a távolságok.
Tallinn
A világ nem vár Európára
S ha már digitális világ: az észt kormányfő kifejtette, a mesterséges intelligencia megalkotása a civilizációnk legnagyobb teljesítménye lehet. Ennek megalkotásáért már megy a verseny a világban. Európának vezetnie kell a technológiai változásokat. Előre kell haladni az adattechnológia fejlesztésében, az adatok szabad továbbításában, ugyanakkor fel kell lépni az adatok védelme érdekében is. Azt is elmondta: meg kell teremteni a digitális közös piacot. A világ nem fog Európára várni, ebben sem.
Ratas külön kiemelte a belső és külső biztonság kérdését: az európai polgárok a biztonságuk miatt aggódnak a legjobban. A határok fokozott védelme elkerülhetetlen, ez az emberek változatlan elvárása továbbra is. Ehhez szükség van a transzatlanti együttműködésre is, hiszen Európa egyedül nem tudja megvédeni magát az érkező kihívásoktól. Szükség lehet a fokozott védelmi kiadásokra is. A NATO megmarad a kollektív védelem erejének. Fel kell lépni az orosz agresszió és az iszlamista terrorizmus ellen is.
Jüri Ratas arról is beszélt:
és meg kell küzdeni a populistákkal. Elmondta: észt diákok azt mesélték neki, a tanárjaik nem tudták elmagyarázni nekik, mi az Európai Unió. Pedig az EU sok olyan előnyt hozott, amit az emberek ma már magától értetődőnek vesznek. A szabad mozgás, az Erasmus-program is nagy értéke Európának.
Szenvedélyes európaiak
Az európai polgárok kétharmada szerint az EU előnyöket hozott számukra, ez a legmagasabb érték a nyolcvanas évek óta. Az EU alapjairól vitatkoznak az európai polgárok, az egyes tagállamok és az idegen hatalmak is. Ennek során szükség van az EU mellett kiálló, szenvedélyes polgárokra, megszólalókra.
Ratas azt reméli: tíz év múlva a mostani tagjelölt országok vezetői is itt, az Európai Parlamentben beszélhetnek majd Európáról.
Végül észt nyelven azt mondta: Európa jelene és jövője ne vezesse a vitatkozó feleket különböző irányokba. Privilégium és felelősség volt számára az Európai Tanács tavalyi észt elnöksége. „Dolgozz, és a szeretet növekedni fog. Európa a szívemben volt és lesz mindig is” – zárta érzelmesen szavait Jüri Ratas.
Emmanuel Macron egykor bejelentkezett az EU vezetésére, és ő volt az első, aki csapatokat küldött volna Ukrajnába, de most úgy tűnik, az Ukrajnát csatlakoztatni akaró uniós hatalmak ellen fordul.
Előre megjósolták, hogy üzemzavar keletkezhet a százhalombattai finomítóban, miközben Brüsszel egyik szócsöve arról ír, hogy a Trump–Putyin-csúcstalálkozó egyértelműen mutatja, hogy az Egyesült Államok és Oroszország külpolitikai érdekei egy ponton találkoznak. Az EU központjában elfelejtkeztek a saját pazarlásukról.
Megdöbbentő mértékű csalást és pénzügyi visszaéléseket tárt fel az uniós intézményeknél az Európai Számvevőszék legfrissebb éves jelentése.
Bővítik az Erasmus-programot, csak a magyarokat hagyják ki, miközben kinyitják a kapukat az afrikai és közel-keleti diákok előtt.
Egy ukrajnai közvélemény-kutatás szerint jelentősen csökkent az európai szövetségesek iránti bizalom is.
A közös európai nyilatkozatot Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is aláírta.
Emmanuel Macron egykor bejelentkezett az EU vezetésére, és ő volt az első, aki csapatokat küldött volna Ukrajnába, de most úgy tűnik, az Ukrajnát csatlakoztatni akaró uniós hatalmak ellen fordul.
Üzent a szurkolóknak.
