Észt kormányfő: Meg kell erősíteni az európai szellemiséget

2018. október 03. 11:16

A világ nem fog Európára várni – hangsúlyozta Jüri Ratas észt miniszterelnök az Európa jövőjéről szóló beszédében. Az EP-ben felszólaló Ratas kiállt a közös európai gondolat megőrzése és erősítése mellett: szerinte a sokszínűség és a különbségek elfogadása mellett Európának számos nagy ügyben közösen kell fellépnie a siker érdekében. Tudósításunk Strasbourgból.

2018. október 03. 11:16
Rajcsányi Gellért
Rajcsányi Gellért

„Európa gondolat, aminek érzéssé kell válnia” – kezdte beszédét Jüri Ratas észt miniszterelnök, a liberális Centrum Párt politikusa a strasbourgi Európai Parlamentben, a U2 énekesét, Bonót idézve. Ratas emlékeztetett arra: ma van a német újraegyesítés napja, ami nem csak Németország egyesülését, hanem Kelet-Európa szabaddá válását és európai közösségi integrációjának kezdetét jelentette.

Észtország ebben az évben ünnepli száz éves függetlenségi évfordulóját. Az észteknek ugyanakkor

ötven évig álmodniuk kellett a szabadságról és a jog uralmáról.

Csak a finn tévé nézése volt az egyetlen kapcsolatuk a szabad világ felé – emlékezett vissza Ratas. 

A kis nemzetek cementje

Kifejtette: az észteknek speciális érzelmi kapcsolata van Európához. Európa kicsi és sokszínű, de a szuverenitásunk megosztásával és erőink egyesítésével felléphetünk és alakíthatunk a nagyvilág folyamatain. A multilaterális, liberális és demokrata elveken működő nemzetközi kapcsolatrendszert meg kell őrizni. Európa megvédi értékeinket, közös érdekeinket és szabadságunkat a turbulens időkben. Az EU még mindig a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete.

Jüri Ratas Lennart Meri korábbi észt elnököt idézte: a kis európai nemzetek alkotják a cementet az európai építményben. A sokszínűséget meg kell őrizni: ennek elhanyagolása kevesebb Európához fog vezetni.

Ratas szerint az EU-nak pozitív célokat kell kitűznie, a jövőt kell építenie nap mint nap, konkrét válaszokat adva a polgárok létező aggodalmaira. Az EU-nak a változó világ – klímaváltozás, migráció, technológiai változások – kihívásaira is választ kell találnia.

Egyetért Macron francia elnökkel, hogy az EU jövője az egység érzésén alapul.

Az egység azonban nem egyformaságot jelent,

 meg kell érteni a különbségeinket is, amik teljesen természetesek. Szerinte nem elég az európai nemzeti össztermékek 1 százalékát az uniós költségvetésbe fizetni: a védelemre és kutatás-fejlesztésre koncentrálva 2-3 százaléknyi összeget kellene a közös kasszába tenni.

Ratas a migrációról azt mondta: a rövid távú válaszok csak rövid távú megoldásokat nyújtanak. Együtt kell működni a harmadik országokkal, Afrikával, különösen a közvetlen befektetések erősítése terén. Arról is beszélt: Észtország földrajzilag távol van Afrikától, de a digitális világban eltűnnek a távolságok. 

Tallinn

A világ nem vár Európára

S ha már digitális világ: az észt kormányfő kifejtette, a mesterséges intelligencia megalkotása a civilizációnk legnagyobb teljesítménye lehet. Ennek megalkotásáért már megy a verseny a világban. Európának vezetnie kell a technológiai változásokat. Előre kell haladni az adattechnológia fejlesztésében, az adatok szabad továbbításában, ugyanakkor fel kell lépni az adatok védelme érdekében is. Azt is elmondta: meg kell teremteni a digitális közös piacot. A világ nem fog Európára várni, ebben sem.

Ratas külön kiemelte a belső és külső biztonság kérdését: az európai polgárok a biztonságuk miatt aggódnak a legjobban. A határok fokozott védelme elkerülhetetlen, ez az emberek változatlan elvárása továbbra is. Ehhez szükség van a transzatlanti együttműködésre is, hiszen Európa egyedül nem tudja megvédeni magát az érkező kihívásoktól. Szükség lehet a fokozott védelmi kiadásokra is. A NATO megmarad a kollektív védelem erejének. Fel kell lépni az orosz agresszió és az iszlamista terrorizmus ellen is.

Jüri Ratas arról is beszélt:

meg kell erősíteni az európai szellemiséget

és meg kell küzdeni a populistákkal. Elmondta: észt diákok azt mesélték neki, a tanárjaik nem tudták elmagyarázni nekik, mi az Európai Unió. Pedig az EU sok olyan előnyt hozott, amit az emberek ma már magától értetődőnek vesznek. A szabad mozgás, az Erasmus-program is nagy értéke Európának. 

Szenvedélyes európaiak

Az európai polgárok kétharmada szerint az EU előnyöket hozott számukra, ez a legmagasabb érték a nyolcvanas évek óta. Az EU alapjairól vitatkoznak az európai polgárok, az egyes tagállamok és az idegen hatalmak is. Ennek során szükség van az EU mellett kiálló, szenvedélyes polgárokra, megszólalókra.

Ratas azt reméli: tíz év múlva a mostani tagjelölt országok vezetői is itt, az Európai Parlamentben beszélhetnek majd Európáról.

Végül észt nyelven azt mondta: Európa jelene és jövője ne vezesse a vitatkozó feleket különböző irányokba. Privilégium és felelősség volt számára az Európai Tanács tavalyi észt elnöksége. „Dolgozz, és a szeretet növekedni fog. Európa a szívemben volt és lesz mindig is” – zárta érzelmesen szavait Jüri Ratas.

Összesen 20 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Mutimi
2018. október 03. 16:10
"Pedig az EU sok olyan előnyt hozott, amit az emberek ma már magától értetődőnek vesznek. A szabad mozgás, az Erasmus-program is nagy értéke Európának. " Ezt tulajdonképpen a középkori Európa is tudta. Unió nélkül.
Robur
2018. október 03. 15:06
Kelet-Európai országok közül az észt az egyik legfejlettebb. Ez látszik is a miniszterelnökük nyilatkozatain. Nem olyan pronyó mint a miénk.
zakar zoltán béla
2018. október 03. 13:19
Nyugodjatok békében...
Berecskereki
2018. október 03. 12:12
Jüri Ratas miniszterelnök a mellébeszélés professzora, méltó a Junckeri semmitmondáshoz, mellébeszéléshez, a kényes téma kikerüléséhez. Ezt bizonyítja az a videofelvétel is, amikor átvette a soros elnökséget. https://alfahir.hu/2017/07/13/juri_ratas_morvai_krisztina_esztorszag_berunio_europai_parlament
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!