A két egykori szövetséges között az úgynevezett Benalla-ügy miatt romlott meg a viszony, de Gérard Collomb személyes megítélése is sokat romlott Alexandre Benalla, a francia elnök volt biztonsági főnökének ügye miatt. Júliusban került nyilvánosságra, hogy Benalla rendőrségi rohamsisakban a földre tepert egy nőt és bántalmazott egy férfit egy májusi diáktüntetésen. Az eset miatt felállított parlamenti vizsgálóbizottság előtt a belügyminiszter – aki nem vette jó néven, hogy egy olyan ügyben kell magyarázkodnia, amelyhez semmi köze – minden felelősséget az elnöki hivatalra hárított, amit Emmanuel Macron árulásként értékelt. A Le Monde című napilap kommentárja szerint az államfő már a Benalla-ügy miatt kirobban botrányt sem tudta kezelni, s csak hetekkel később, a közvélemény nyomására bocsátotta el az egyik legfőbb munkatársát, nem pedig májusban, amikor azonnal értesült arról, mi történt. Nicolas Hulot távozása előtt is azt remélte, hogy meggyőző erejével képes a tévés személyiséget visszatartani, miközben az egy élő rádióműsorban mondott le, kész tények elé állítva Emmanuel Macront.
Gérard Collomb azonban nem egyszerűen népszerű személyiség, hanem az a tapasztalt baloldali politikus, aki elsőként állt be Macron mögé, segítette a tapasztalatával, rendelkezésre bocsátotta a kapcsolati tőkéjét, és politikai mentorként a fiatal államfő által meghirdetett új politika zászlóvivőjeként a technokrata kormány egyik alappillérét jelentette. Távozása egyértelmű üzenet: Lyon jövője jobban érdekli, mint Franciaországé, miután ez utóbbiban már nem hisz a jelenlegi kormánnyal – hangsúlyozta a balközép napilap.
A Le Monde szerint a belügyminiszter utódlása azért is problematikus az államfő számára, mert a belügyminiszteri és a Jean-Yves Le Drian által betöltött külügyminiszteri posztot leszámítva a nagyközönség számára teljesen ismeretlen embereket, politikai tapasztalatok nélküli technokratákat emelt kulcspozíciókba, így most egyszerűen nincsen megfelelő jelöltje az egyik legfontosabb tárca élére.
(MTI)