Maros Sefcovic hétfőn bejelentette, hogy elindul az Európai Szocialisták Pártja (PES) úgynevezett csúcsjelölti tisztségéért, ami akár a Bizottság elnöki székéig is elvezetheti őt.
Maros Sefcovic hétfőn bejelentette, hogy elindul az Európai Szocialisták Pártja (PES) úgynevezett csúcsjelölti tisztségéért, hogy a párt európai parlamenti (EP-) választási győzelme esetén ő lehessen az Európai Bizottság következő elnöke.
Sajtótájékoztatóján Sefcovic leszögezte, hogy elnökként fokozni kívánná az Európához tartozás érzetét, valamint az emberek biztonság- és stabilitásérzetét. A jelenkor kihívásairól beszélt, és azokról a társadalmi változásokról, amelyeket sokan fenyegetőnek látnak, a társadalmi egyenlőtlenséget, a bizonytalanságot, a demográfiai helyzetet és a migrációt.
Hamis ígéretek
A legfenyegetőbb kihívásnak ugyanakkor a hamis ígéreteket nevezte. „Európa-szerte populista, EU- és idegenellenes nézetekre épülő, leegyszerűsítő megoldásokat hallunk. Kihasználják az emberek félelmeit, illetve jogos csalódottságukat vagy haragjukat, visszaélnek a hazafisággal, megosztottságot szítanak, a tűzzel játszanak, és készek lerombolni együttműködésünket, európai álmunkat” – hangsúlyozta. „Magabiztos és büszke, okos és zöld, társadalmilag igazságos és szolidáris Európát szeretnék” – mondta Sefcovic.
A bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnöke elsőként szállt ringbe a jelöltségért a balközép erőket összefogó S&D-ben. A pártcsalád az október közepi kongresszusán dönt majd arról, hogy ki lesz a csúcsjelölt a jövő májusi választáson.
Kelet-európai csúcsjelölt
Az Európai Unió működését jól ismerő, 52 éves politikus lenne a brüsszeli testület első kelet- vagy közép-európai vezetője. A szociáldemokraták közül korábban még Frans Timmermanst, a bizottság első alelnökét és Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőt is esélyesként emlegették, utóbbi azonban nemrég cáfolta, hogy versenybe szállna. Sefcovicon kívül eddig csak Manfred Weber jelentette be hivatalosan az indulását, ő az Európai Néppárt (EPP) listavezetője kíván lenni. Bár várhatóan jövőre is a néppárti lesz a legnagyobb frakció az uniós parlamentben, elemzők szerint a többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat.
Az előző, 2014-es választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző EPP csúcsjelöltje. Az uniós országok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az EP pedig megválasztotta a tisztségre. A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit.
(MTI)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Magyar Péter kendőzetlenül mondta ki: „g*ci nagy háború lesz”. A felvétel kiszivárgása után Tisza-szimpatizánsok tömegei fejezték ki csalódottságukat a párt közösségi oldalain, többen az ellenzéki tömörülés hitelességét és kommunikációját kérdőjelezték meg, sőt egyesek azt jelezték, hogy elbizonytalanodtak a választási részvételt illetően.
Óriási fordulat az uniós fővárosban! Miközben az Európai Bizottság dollármilliókat von meg a saját EU-párti propagandistáitól, a fősodratú sajtó is kénytelen volt fejet hajtani a magyar konzervatív agytröszt előtt. A Politico kerek perec leírta: az MCC megkerülhetetlen erővé vált Brüsszelben.
Hiába a hangos brüsszeli propaganda, az energiaszankciók csődöt mondtak. Czepek Gábor és Hortay Olivér kőkemény figyelmeztetést adott ki: az ukrajnai háborúra hivatkozva hamarosan brutális fogyasztáscsökkentésre – a nadrágszíj meghúzására – kényszeríthetik az embereket.
A védett üzemanyagár sorsa a tét.
A biztonságpolitikai szakértő figyelmeztet: nem véletlen a sorozatos kiszivárogtatás, külföldi titkosszolgálati művelet állhat a háttérben.
„Már most is látható, hogy az energiaválság elhúzódó lesz” – mondta az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Most pedig síri csend honol a szerkesztőségekben.
Magyar Péter kendőzetlenül mondta ki: „g*ci nagy háború lesz”. A felvétel kiszivárgása után Tisza-szimpatizánsok tömegei fejezték ki csalódottságukat a párt közösségi oldalain, többen az ellenzéki tömörülés hitelességét és kommunikációját kérdőjelezték meg, sőt egyesek azt jelezték, hogy elbizonytalanodtak a választási részvételt illetően.
