Maros Sefcovic hétfőn bejelentette, hogy elindul az Európai Szocialisták Pártja (PES) úgynevezett csúcsjelölti tisztségéért, ami akár a Bizottság elnöki székéig is elvezetheti őt.
Maros Sefcovic hétfőn bejelentette, hogy elindul az Európai Szocialisták Pártja (PES) úgynevezett csúcsjelölti tisztségéért, hogy a párt európai parlamenti (EP-) választási győzelme esetén ő lehessen az Európai Bizottság következő elnöke.
Sajtótájékoztatóján Sefcovic leszögezte, hogy elnökként fokozni kívánná az Európához tartozás érzetét, valamint az emberek biztonság- és stabilitásérzetét. A jelenkor kihívásairól beszélt, és azokról a társadalmi változásokról, amelyeket sokan fenyegetőnek látnak, a társadalmi egyenlőtlenséget, a bizonytalanságot, a demográfiai helyzetet és a migrációt.
Hamis ígéretek
A legfenyegetőbb kihívásnak ugyanakkor a hamis ígéreteket nevezte. „Európa-szerte populista, EU- és idegenellenes nézetekre épülő, leegyszerűsítő megoldásokat hallunk. Kihasználják az emberek félelmeit, illetve jogos csalódottságukat vagy haragjukat, visszaélnek a hazafisággal, megosztottságot szítanak, a tűzzel játszanak, és készek lerombolni együttműködésünket, európai álmunkat” – hangsúlyozta. „Magabiztos és büszke, okos és zöld, társadalmilag igazságos és szolidáris Európát szeretnék” – mondta Sefcovic.
A bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnöke elsőként szállt ringbe a jelöltségért a balközép erőket összefogó S&D-ben. A pártcsalád az október közepi kongresszusán dönt majd arról, hogy ki lesz a csúcsjelölt a jövő májusi választáson.
Kelet-európai csúcsjelölt
Az Európai Unió működését jól ismerő, 52 éves politikus lenne a brüsszeli testület első kelet- vagy közép-európai vezetője. A szociáldemokraták közül korábban még Frans Timmermanst, a bizottság első alelnökét és Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőt is esélyesként emlegették, utóbbi azonban nemrég cáfolta, hogy versenybe szállna. Sefcovicon kívül eddig csak Manfred Weber jelentette be hivatalosan az indulását, ő az Európai Néppárt (EPP) listavezetője kíván lenni. Bár várhatóan jövőre is a néppárti lesz a legnagyobb frakció az uniós parlamentben, elemzők szerint a többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat.
Az előző, 2014-es választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző EPP csúcsjelöltje. Az uniós országok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az EP pedig megválasztotta a tisztségre. A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit.
(MTI)
A hivatalvezető magyarellenes kirohanása sem állítja meg, hogy a magyar közösség anyanyelvén is eligazodjon az ország útjain – a kétnyelvűség immár visszafordíthatatlan valóság.
Brüsszel a háború irányába mozdul, Budapest a békét és a nemzeti szuverenitást védi. Európa politikai és katonai kényszerpályára került, közben Washingtonban is új erővonalak rajzolódnak.
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
A Euronews eloszlatja az illúziókat annak kapcsán, hogy az ukrán csatlakozás felpörgetése majd felgyorsítja a régóta előszobáztatott balkániakét.
Időben kellett lépni.
Tízmilliárd euró nagyságrendű közös hitelről írnak.
Rendhagyó baleset miatt kényszerült elhagyni a pályát.
Folyamatosan terjed az „AI-pszichózis".
