A DNA nem volt hajlandó részleteket közölni arról, hogy milyen ügyben és milyen minőségben merült fel az illető dossziéban Florea neve. A DNA-nál sokszor „ismeretlen tettes ellen” folytatott eljárásban vizsgálja ki egy-egy feljelentés megalapozottságát, elkerülendő a gyanúsítottak túl korai nevesítését, ha ugyanis egy korrupt tisztségviselővel hivatalosan is közlik, hogy gyanúsítottá vált egy ügyben, nehezebben tudnak bizonyítékokat gyűjteni ellene. A DNA főügyészi tisztségének várományosa esetében sem tudni egyelőre, hogy történt-e bármilyen bűncselekmény a vizsgálat tárgyát képező ügyben és Florea neve a potenciális gyanúsítottak, vagy tanúk között merült-e fel.
Az igazságügyi miniszternek egyébként több mint 50 százalékos esélye volt arra, hogy olyan főügyészt jelöljön, akinek van már DNA-dossziéja. A bírák és ügyészek fegyelmi ügyeiben illetékes Igazságszolgáltatási Felügyelet két hete azt közölte, hogy 2014 óta a DNA csaknem kétezer olyan ügyet vizsgált ki, amelyekben 2193 bíró és 1227 ügyész volt érintett, idén július 30-án pedig még további 415 ilyen (474 bírót és 346 ügyészt érintő) dosszién dolgoztak a DNA ügyészei.
A kormánypárti média a Kövesi vezette DNA visszaéléseinek bizonyítékát látta abban, hogy a bírák és ügyészek több mint 60 százalékának volt DNA-dossziéja. Értelmezésükben ugyanis a magisztrátusi kar nagyobbik része zsarolhatóvá vált, hiszen szerintük az érintettek azt kockáztatták, hogy maguk is a vádlottak padján találják magukat, ha nem hoztak a DNA-nak tetsző döntéseket.