A londoni elemzők szerint súlyos növekedési áldozattal járna a megállapodás nélküli kilépés

Londoni pénzügyi elemzők szerint a vámok és egyéb kereskedelmi akadályok várható megjelenése miatt súlyos növekedési áldozattal járna a brit gazdaságban, ha Nagy-Britannia a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszerről szóló megállapodás nélkül lépne ki az Európai Unióból, és ezt az EU-ban maradó országok, köztük Magyarország gazdasága is megérezné.

Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics a csütörtöki salzburgi informális EU-csúcsértekezletre időzített átfogó tanulmányában közölte: modellszámításai azt mutatják, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén a brit hazai össztermék (GDP) értéke 2020 végére 2,1 százalékkal, 2023-ra 2,7 százalékkal maradna el attól a szinttől, amelyet a cég alapeseti előrejelzése szerint a brit gazdaság e két évben elérhetne.

Az Oxford Economics alapeseti prognózisa átfogó megállapodás elérésével és a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak érvényesítésével számol. A ház londoni elemzőinek előrejelzése szerint ha Nagy-Britannia EU-tagsága megállapodás nélkül ér véget a kilépés jövő márciusban esedékes időpontjában, a font kereskedelmi súlyozású bázison számolva már 2019 második negyedévére 10 százalékkal gyengülne.  Jóllehet ennek versenyképesség-javító hatása valamelyest enyhítené a brit exportot a belépő vám- és egyéb kereskedelmi akadályok miatt érő károkat, az EU-ból érkező importot terhelő új vámok azonban 2019 közepéig 4 százalék fölé hajtanák fel a tizenkét havi nagy-britanniai inflációt, súlyos terhet róva a brit háztartásokra – áll az Oxford Economics Londonban bemutatott csütörtöki elemzésében.

A ház szerint e forgatókönyv megvalósulása esetén a Bank of England az inflációs megugrás ellenére is 0,25 százalékra csökkentené alapkamatát a jelenlegi 0,75 százalékról. A brit jegybank jelenleg lassú szigorítási ciklus közepén tart: tavaly novemberben, tíz év után először emelte alapkamatát, 0,25 százalékponttal 0,50 százalékra. Ezt a múlt hónapban újabb 0,25 százalékpontos emelés követte, így alakult ki a Bank of England jelenleg érvényes 0,75 százalékos alapkamata.

Az Oxford Economics csütörtöki tanulmánya szerint a megállapodás nélküli Brexitet az EU-ban maradó országok közül Írország szenvedné meg a leginkább, tekintettel a brit gazdasággal fennálló szoros kapcsolataira. A ház számításai szerint e forgatókönyv esetén az ír hazai össztermék értéke 2020 negyedik negyedévében 1,4 százalékkal maradna el attól a szinttől, amelyet a rendezett körülmények közötti brit kilépés esetén addigra elérhetne. A többi uniós gazdaságban már kisebb lenne a negatív növekedési hatás, de az Oxford Economics számításai szerint a Brexit-megállapodás elmaradásának továbbgyűrűző hatásai a lengyel GDP-értékben is 0,8 százalékos, a csehben 0,7 százalékos halmozott veszteséget okozna a következő kétévi időszak végére.

A ház grafikus kimutatása szerint a magyar GDP-érték 2020 végén 0,3 százalékkal lenne alacsonyabb a megegyezéssel záruló Brexit-tárgyalások esetén elérhető szintnél. Más nagy londoni házak szerint a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnése akár mély recessziót is okozhat a brit gazdaságban. A The UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű, elsősorban az Európai Unió és Nagy-Britannia gazdasági-kereskedelmi kapcsolatrendszerének kutatására szakosodott londoni elemzőműhely legutóbbi tanulmánya szerint a 2007-2008-as pénzügyi válság idején csak a Bank of England által a brit bankrendszerbe juttatott likviditásinjekció akadályozta meg a szektor összeomlását.

A ház szerint azonban most nincs olyan intézmény, amely ugyanígy készen állna a kereskedelmi rendszer megvédésére megállapodás nélküli Brexit esetén, és ebben a helyzetben egyértelműen lehetséges – bár nem elkerülhetetlen – súlyos recesszió kialakulása a brit gazdaságban.

(MTI)