Putyinnak a nyugati vezetők közül Merkelhez fűzödik a leghosszabb, a legnehezebb és legfontosabb kapcsolata. Csaknem egyidősek, tegezik egymást, mindkettejük életében fontos volt az NDK.
Németországnak állandó párbeszédet kell folytatnia Oroszországgal – mondta Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi évekhez képest újabban szokatlanul gyakran érintkezik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel szombaton is találkozik kormánya vendégházában, a Berlin melletti Meseberg kastélyban.
Lesznek viták
A kancellár egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin munkalátogatásra érkezik Németországba, és a találkozótól nem érdemes várni „különleges eredményeket". Azonban „a mindkettőnket foglalkoztató problémák sora Ukrajnától kezdve Szírián át a gazdasági együttműködés kérdéseiig annyira hosszú", hogy állandó párbeszédet, „permanens dialógust" igényel – tette hozzá. Ebbe a párbeszédbe illeszkedik a szombati találkozó, amelyen „lesznek viták, és természetesen olyan ügyek is, amelyekben megfontoljuk, hogy miként lehet ösztönözni vagy megerősíteni a nemzetközi vagy kétoldalú együttműködést" – mondta Angela Merkel.
A 2011 óta tartó szíriai polgárháború befejezését célzó nemzetközi törekvésekkel kapcsolatban kiemelte, hogy hasznos lehet egy német-orosz-francia-török csúcstalálkozó. Egy ilyen értekezletet viszont alaposan elő kell készíteni, ezért még lehetséges időpont sincsen – mondta a német kormányfő Dusko Markovic montenegrói miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után.
Berlin és Moszkva kapcsolata az idén tavasszal vált intenzívebbé, a közvetlen előzmény, hogy a német kormány megalakulása és az oroszországi elnökválasztás megerősítette tisztségében a német kancellárt, illetve az orosz államfőt. Angela Merkel és Vlagyimir Putyin alig három hónapon belül másodszor találkozik személyesen, kétoldalú megbeszélés keretében. Legutóbb májusban találkoztak az oroszországi Szocsiban.
Angela Merkel július végén Berlinben megbeszélést folytatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel, erről a német kormány hivatalosan csak annyit közölt, a találkozó bizalmas jellegű volt, és elsősorban Szíriáról és Kelet-Ukrajnáról volt szó. A szombati megbeszélés további fontos témája az orosz földgázt Németországba Ukrajna és Lengyelország megkerülésével szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték ügye.
Nacionalizmus vs. liberális demokrácia
„Merkelen és Putyinon is egyre erősebb a nyomás, hogy ismét működjenek együtt, és mindketten tudják, hogy szükségük van egymásra" – mondta a mesebergi találkozóról Stefan Meister, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) Oroszországgal foglalkozó elemzője a Handelsblatt című lapnak. A német üzleti lap pénteki összeállításában rámutatott, hogy az utóbbi hónapokban megváltozott a német-orosz kormányzati kapcsolatok dinamikája, a megoldásra váró ügyek a háttérbe, a közös érdekek az előtérbe kerültek.
Kiemelték: Vlagyimir Putyinnak a nyugati vezetők közül Angela Merkelhez fűződik a leghosszabb, a legnehezebb és a legfontosabb kapcsolata. Merkel 2005 óta vezeti Németországot, Putyin 2000 óta, egy négyéves (2008-2012) megszakítással. Csaknem egyidősek – Merkel 64 éves, Putyin 65 –, tegezik egymást, beszélik egymás anyanyelvét és mindkettejük életében meghatározó volt az egykori NDK, ahol a kancellár egy diktatúra lakosa, az orosz elnök pedig külföldi hírszerző volt.
Kapcsolatuk sűrítve mutatja meg mindazt, amit Fraeed Zakaria amerikai politikatudós már 2008-ban a rendszerek versengésének nevezett az amerikai dominancia utáni világban. A szereposztás világos: Putyin az „új nacionalizmus" legfőbb alakja, Merkel „a liberális demokrácia ikonja". Az orosz elnök kíméletlen hatalmi politikát folytat, befolyási övezetekben gondolkodik, eszköze a megfélemlítés és az erőszak, a német kancellár a nemzetközi kapcsolatok kölcsönösen előnyös, többoldalú megállapodásokon nyugvó alakítása, a multilateralizmus híve, számára a diplomácia, a nemzetközi jog és a megbízható külpolitika a fontos – áll a Handelsblatt összeállításában.
Nem várható nagy áttörés
A lap szerint a kancellár „torkig van" Putyin „hatalmi játékaival" és „nevetségesnek tartja macsó viselkedését". Tudja, hogy az orosz elnök "hazudik" neki, amikor jelentéktelennek állítja be a kelet-ukrajnai szakadárok moszkvai támogatását, az orosz hadsereg szerepét a Malaysia Airlines légitársaság MH-17-es járatának lelövésében Kelet-Ukrajna felett, vagy amikor tagadja Oroszország érintettségét a Szkripal-ügyben. A párbeszédet viszont nem szakította meg és mindig kompromisszumra törekedett. Ez sokáig kilátástalannak tűnt, most viszont Merkel és Putyin is szembesül egy „új valósággal", Donald Trump amerikai elnök hullámzó, kiszámíthatatlan politikájával, amely közelebb hozza őket egymáshoz.
„Putyin tudja, hogy nem számíthat Trumpra" – mondta a Handelsblattnak Stefan Meister. Moszkva és Washington kapcsolatát „megmérgezték" az utóbbi évek fejleményei, a viszonyt leginkább a blokád kifejezés jellemzi – fejtette ki a DGAP elemzője. Washington politikája veszélyezteti az orosz gazdaságot, és német érdekeket is fenyeget, mindenekelőtt az Északi Áramlat-2 vezeték esetében, és az iráni atomprogramról kötött megállapodás ügyében folytatott amerikai szankciós politika is egymás felé tereli a berlini és a moszkvai vezetést a Handelsblatt szerint.
Szíria és Kelet-Ukrajna viszont nehéz téma, mert igen jelentős az eltérés a két konfliktus megoldásáról mérlegelt tervekben. A mesebergi találkozó így nem lesz „nagy áttörés, a barátság ünnepe pedig végképp nem, de talán sikerül egy lépést tenni előre a kapcsolatok normalizálásához vezető hosszú úton" – tették hozzá.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
Berlin új döntése komoly kérdéseket vet fel a személyes szabadságjogok és a német vezetés terveit illetően.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Pete Hegseth védelmi miniszter csütörtökön menesztette az amerikai hadsereg vezérkari főnökét és két másik tábornokot, miközben folytatódik az iráni háború.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Az iráni állami média sikerként könyvelte el a történteket.
A miniszter a Tisza Párt programjáról azt mondta, hogy az „áremelést, adóemelést és privatizációt” jelentene.
