Több ezer rohingja tüntetett szombaton pontosan egy évvel az után, hogy tömegesen kényszerültek elmenekülni el Mianmarból.
Több ezer rohingja tüntetett szombaton délkelet-bangladesi menekülttáborokban pontosan egy évvel az után, hogy tömegesen kényszerültek elmenekülni el Mianmarból a hadsereg fellépése után.
A mianmari házaikba való biztonságos visszatérést követelő rohingják békés felvonulást tartottak a Cox's Bazar-i táborok menti utakon, kezükben „Igazságot akarunk" feliratú transzparensekkel. Mintegy 700 ezer rohingja menekült el egy éve Mianmarból Bangladesbe, miután a mianmari hadsereg az állítólagos muzulmán lázadóknak a biztonsági erők Rahin állambeli állásai ellen elkövetett támadásai után 2017. augusztus 25-én lecsapott a muszlim etnikai kisebbségre. A túlélők azóta a délkelet-bangladesi Cox's Bazar körzetben felállított menekülttáborok lakói.
A menekültek „fekete napként" emlegetik augusztus 25-ét, hogy emlékeztessenek az ENSZ által etnikai tisztogatásnak minősített brutális támadásokra.
Aung Szan Szú Kji mianmari vezető, akit éles bírálatok értek a válság kezelése miatt, a héten Dakkára hárította a felelősséget a rohingják visszatelepítésének kudarca miatt, mondván, hogy Bangladesnek kell döntenie a menekültek visszatérésének üteméről.
Banglades és Mianmar kijelentései ellenére az ENSZ és a humanitárius szervezetek úgy vélik, messze nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy a Najpjidó által külföldieknek tekintett rohingják visszatérhessenek otthonukba.
Pavlo Kolovos, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) segélyszervezet bangladesi misszióvezetője szerint évtizedek eltelhetnek, mire a rohingják visszatérhetnek Mianmarba, ha erre egyáltalán sor kerül.
Az ENSZ márciusban 1 milliárd dollár értékű pénzgyűjtő kampányt szervezett a menekülttáborokba kényszerített rohingják megsegítésére, de a kért összegnek mindössze az egyharmada gyűlt össze. A Világbank júliusban jelentette meg, hogy közel félmilliárd dolláros segítséget nyújt Bangladesnek.
(MTI)
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
A miniszterelnök által meghirdetett magyar modell erős szellemi bázissal és európai érthetőséggel bír, a Patrióták pedig esélyt kaphatnak arra, hogy uniós szinten új keretet adjanak a kereszténydemokráciának.
Erling Haaland újabb rekordot döntött meg. Ilyen volt a csütörtöki BL-este.
