Elengedték a török Amnesty-vezért

Egy isztambuli bíróság elrendelte, hogy engedjék el a több mint egy éve fogva tartott Taner Kilicet, az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet törökországi tiszteletbeli elnökét – közölte az AI szerdán.

Andrew Gardner, az Amnesty International Törökország-szakértője a Twitteren azt írta, hogy Kilic még estig elhagyhatja a börtönt. A jogász vizsgálati fogságban raboskodott a Törökország nyugati részén található Izmirben.

Kilic és tíz másik ember – köztük Peter Steudtner német emberi jogi aktivista és Ali Gharavi iráni származású svéd író és IT-szakértő – ellen eljárás zajlik Isztambulban. Azzal vádolják őket, hogy egy fegyveres terrorcsoportot támogattak, amiért akár fejenként 15 év börtönbüntetést is kiszabhatnak rájuk. A török hatóságok szerint Kilic kapcsolatot ápolt a 2016-os puccskísérlet szervezőivel, és egy olyan üzenetküldő alkalmazást töltött le telefonjára, amelyet a gülenista mozgalom tagjai használtak. Ankara Fethullah Gülen Egyesült Államokban élő muszlim hitszónokot vádolja a puccskísérlet megszervezésével.

A tizenegy aktivista egy konferenciára érkezett Isztambulba. Kilic kivételével már mindenkit elengedtek a vizsgálati fogságból. Ügyükben október 25-én várható az első tárgyalás. Az AI kifogásolta, hogy továbbra sem ejtették az alaptalan vádakat az aktivistákkal szemben.

„Számomra egyértelmű, hogy Taner és a görög katonák tegnapi elengedésének célja a közeledés Európához” – vélekedett Howard Eissenstat amerikai Törökország-szakértő. „Ez kifejezetten életbevágó a török-amerikai kapcsolatokat jelenleg jellemző válság miatt” – tette hozzá.

„Ez pusztán aláhúzza ezeknek az eljárásoknak a politikai – és alapvetően igazságtalan – természetét” – hangsúlyozta. A török hatóságok márciusban kémkedés gyanújával őrizetbe vettek két görög katonát, akik szerdán egy katonai gépen hazatérhettek Görögországba.

Washington és Ankara között Andrew Brunson amerikai lelkész fogva tartása miatt feszült a viszony. Brunsont szintén terrorizmus vádjával tartják házi őrizetben. A diplomáciai vita gazdasági adok-kapokba torkollott, és a török líra dollárhoz viszonyított értéke jelentősen esett az elmúlt időszakban.

(MTI)