A júniusban kezdődött per a maga nemében az első volt: először mondták ki bíróságon, hogy a glifozátot tartalmazó Roundup gyomirtó rákkeltő, és először nyert pert ez ügyben az egyik áldozat.
A Monsanto vegyipari óriáscég köteles csaknem 290 millió dolláros kártérítést fizetni rákkeltő gyomirtói egyik áldozatának. Erről hozott döntést pénteken délután egy San Franciscó-i bíróság.
Az esküdtszék felelősnek mondta ki a közelmúltban a német Bayer tulajdonába került óriásvállalatot abban, hogy – miközben tudott Roundup nevű gyomirtója rákkeltő hatásáról – nem tájékoztatta vásárlóit a szer használatának lehetséges következményeiről.
A júniusban kezdődött per a maga nemében az első volt: először mondták ki bíróságon, hogy a glifozátot tartalmazó Roundup gyomirtó rákkeltő, és először nyert pert ez ügyben az egyik áldozat. A per után várhatóan további áldozatok ezrei adhatnak be perkeresetet a Monsanto ellen, de amerikai sajtójelentések szerint máris ezernyi ilyen jellegű per van folyamatban országszerte.
A 46 éves, kétgyermekes DeWayne Johnson limfómában (a nyirokrendszer rosszindulatú megbetegedésében) szenved, és a betegséget szerinte a Monsanto által gyártott gyomirtók okozták. Johnson kertészként dolgozik egy San Francisco környéki tankerületben, és 2012 óta a Roundup és a szintén glifozátot tartalmazó Ranger Pro szerrel permetezte az általa gondozott iskolák kertjeit, valamint a körülöttük lévő parkokat.
2014-ben diagnosztizáltak nála limfómát, 2016-ban perelte be a Monsantót, mert az nem adott tájékoztatást a gyomirtók kártékony hatásairól. „Nem gondoltuk, hogy megéli a per végét” – nyilatkozta az áldozat ügyvédje, Timothy Litzenburg az NBC televíziónak. A perről az amerikai televíziós csatornák folyamatosan tudósítottak. DeWayne Johnson – aki 2016 óta munkaképtelen – láthatóan gyönge fizikai állapotban tanúskodott. „Tudom, hogy már nem gyógyulok meg, de az utolsó leheletemig küzdeni fogok” – mondta a tárgyalóteremben. A pénteki ítélethozatal után a Monsanto közleményt adott ki, amelyben tudatta, hogy fellebbez az ítélet, illetve az egészen pontosan 287 millió dolláros kártérítés ellen. A cég mindig tagadta, hogy glifozátos gyomirtói rákbetegséget okoznának.
A glifozátot világszerte alkalmazzák, tudományos megítélése ellentmondásos. A WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) nemzetközi rákkutató központjának (IARC) tanulmánya 2015-ben „valószínűleg rákkeltő” hatásúnak minősítette ezt a színtelen kristályos és vízben jól oldódó szerves vegyületet, miközben európai uniós intézmények, köztük az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó EFSA nem így foglalt állást. Az Európai Unió tavaly novemberben további öt évre meg is újította a glifozátot tartalmazó vegyszerek forgalmazásának engedélyét.
(MTI)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
J. D. Vance a minap épp az ellenkezőjére figyelmeztette a magyarokat.
Mindenki szerint óriási dolog, hogy az USA alelnöke Budapestre látogatott.
A szeretkező-verekedő elefántok közül az egyik, úgy tűnik, minket nagyon szeret – és ebből Magyarország csak profitálhat. Kohán Mátyás írása.
Tíz éve igyekszik felépíteni a cenzúra intézményrendszerét Brüsszel az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának jelentése szerint. A cenzúra elsősorban a jobboldali vélemények ellen irányul, démonizálva azokat. Erre elég konkrét bizonyítékok gyűltek össze. Mutatjuk.
A Tisza-vezér ráadásul azt hazudta, hogy az ügyben jogerősen pert nyert. Az igazság ezzel szemben az, hogy két jogerős ítélet született az ügyben, és egyik sem Magyar Péternek ad igazat.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Egy gyors alku körvonalazódik, kérdés, ki fizeti meg az árát.
Tóth Máté kifejtette, Magyar Péter nem ugyanazt képviseli a nyilvánosság előtt, mint amit valójában gondol.
