A tudás és a hülyeség autonómiája
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
Jelentősen hozzájárulnak a korallpusztuláshoz a patkányok.
A patkányok jelenléte jelentősen hozzájárul a madárvilág és ezen keresztül a korallok pusztulásához – ezt állapította meg egy nemzetközi kutatás, amelynek eredményeit csütörtökön publikálták. A tanulmányban ausztrál, amerikai és brit tudósok egy csoportja az óceán nitrogénszintjét hasonlította össze az Indiai-óceán Afrika és Indonézia közötti részén fekvő tucatnyi sziget környékén.
A Chagos-szigetcsoport hat szigetén élnek patkányok, további hat szigeten azonban nem. Andrew Hoey, az ausztrál James Cook Egyetem tudósa, a tanulmány egyik szerzője szerint ennél alkalmasabb helyszínt és körülményeket nem is találhattak volna a kutatáshoz. A kutatás eredményei szerint a madárvilág kulcsfontosságú a korallok egészsége szempontjából, mivel a madarak nitrogéntartalmú ürüléke rendkívül hasznos a korallok és a környező ökoszisztéma számára.
A patkányok azonban felfalják a fiókákat és a tojásokat, ezzel megzavarják a természetes táplálékláncot. A kutatás megállapította, hogy a tengeri madarak populációja 760-szor nagyobb azokon a szigeteken, ahol nem élnek patkányok, e szigetek környékén a nitrogénszint is 250-szer nagyobb hektáronként, mint ahol patkányok pusztítanak. A patkánymentes szigetek környékén ezért a korallok is egészségesebbek.
„A tengeri madarak messze kirepülnek a szigetek partjaitól és visszatérve magukkal hozzák a szigetekre az óceáni táplálékforrásokat” – magyarázta Hoey. Ausztráliában az őshonos madárvilágot és vadvilágot súlyosan károsították a behurcolt invazív fajok, köztük a patkányok. A tanulmány szerzői szerint a környezetvédelemben prioritást kellene kapnia a szigeteket megfertőző patkányok kiirtásának.
Hoey emlékeztetett arra, hogy az Antarktisz közelében, a Macquarie-szigeten sikeresen, a környezet és más fajok veszélyeztetése nélkül kiirtották már a patkányokat és a rókákat a madárvilág védelmében. A kutatást 2015-ben végezték a Chagos-szigetcsoporton és környékén. 2016-ban a szokatlanul meleg víz okozta tömeges korallpusztulás a szigetek környékét is elérte, és a korallzátonyok mérete 75 százalékkal csökkent. A kutatók szerint a patkánymentes szigetek környéke ellenállóbbnak bizonyulhatott a pusztulással szemben, ugyanis a madarak ürülékében lévő foszfor javítja a korallok melegtűrő képességét.
(MTI)