A várakozások szerint a szavazatok 25 százalékát besöpörve a jobboldali Janez Janša pártja, az SDS nyerte a szlovén parlamenti választásokat – ugyanakkor a baloldal négy pártjával már kormányt tudna alakítani, míg a jobboldalnak Janša partnereivel sem lenne meg a többsége a törvényhozásban.
A vasárnapi szlovéniai előrehozott parlamenti választásokon leadott szavazatok közel 90 százalékos feldolgozottságánál is vezet a Janez Janša volt miniszterelnök pártja, az ellenzéki jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) – közölte a szlovén választási bizottság.
Nincs meg a többség Jansának
A részleges eredmények tükrében az SDS 25,13 százalékkal az első helyen áll. Marjan Sarecnek, Kamnik város polgármesterének nemrég alapított balközép pártja, a Marjan Sarec Listája (LMS) 12,70 százalékkal a második, a Szociáldemokrata Párt (SD) 10,4 százalékkal a harmadik helyen végzett.
Az említett pártokon kívül a 4 százalékos parlamenti küszöb felett teljesített Miro Cerar ügyvivő kormányfő pártja, a balliberális Modern Közép Pártja (SMC) 9,47 százalékkal, a neomarxita Baloldal (Levica) 9,11 százalékkal, a konzervatív Új Szlovénia (NSi) 7,15 százalékkal, Alenka Bratusek volt miniszterelnök pártja (Stranka AB) 5 százalékkal, a nyugdíjaspárt (DeSUS) 4,97 százalékkal, és a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) 4,24 százalékkal.
Az eredményekből jól látszik, hogy egyelőre sem a jobb-, sem a baloldal nem tud kormányt alakítani.
Janša természetes partnerével, a kereszténydemokrata NSi-vel, valamint a szélsőjobboldali SNS-sel sem tud abszolút többséget alkotni. A három pártnak összesen 37 mandátuma lenne a szlovén Országgyűlésben. A Janšával való együttműködést, annak erőteljes migránsellenes politikája miatt elutasítják a baloldali pártok. Egy baloldali koalícióhoz az LMS, az SMC, az SD és a DeSUS összefogására is szükség lenne, így tudnának a 90 fős parlamentben 46 mandátumot szerezni. Ebben az esetben ez volna Szlovénia történetének legnagyobb koalíciója.
Nincs koalíció a jobboldallal
Egy-egy mandátum a magyar és az olasz kisebbségnek jár.
Janša a választások estéjének megtartott beszédében kiemelte: az SDS nyitott az együttműködésre, a tárgyalásra és koalíciókra a többi párttal. „Sokszor egyedül harcoltunk mindenki ellen, ennek ellenére jobb eredményt értünk el, mint a bennünket követő két párt összesen” – tette hozzá. Úgy vélte: aki felrója Szlovéniának, hogy nem szolidáris, mert különbséget tesz gazdasági migránsok és menekültek között, az nem látja az Európai Unió kulcsproblémáját.
Sarec gratulált Janšának a győzelemhez, de megismételte korábbi nyilatkozatát, mely szerint nem lép koalícióra a jobboldali politikussal. Azokat a pártokat azonban, amelyek vele hasonló elveket vallanak, koalícióra hívta.
A harmadik helyen végzett szociáldemokraták elnöke, Dejan Zidan ügyvivő mezőgazdasági miniszter a párt rossz szereplése miatt lemondott pártvezetői tisztségről.
Miro Cerar ügyvivő kormányfő, akinek pártja közel 10 százalékkal a negyedik helyen végzett, azt mondta: pártja fontos szereplője maradt a szlovén politikának és a parlamentnek.
A relatív győztes kapja a kormányalakítási mandátumot
Borut Pahor szlovén államfő vasárnap annak a reményének adott hangot, hogy Szlovéniában mielőbb meg tud alakulni az új kormány. Már a jövő hét elején nem formális konzultációra hívja a választások relatív győztesét – jelentette ki.
Pahor, mint mondta, elvárja, hogy az országos választási bizottság a héten nyilvánosságra hozza a hivatalos eredményeket, hogy már pénteken elrendelhesse a parlament alakuló ülésének összehívását, amelyet így június 22-23-án megtarthatnak. Ezt követően konzultációt folytat majd a parlamentbe bejutott pártokkal a kormányalakításról.
Pahor azt szeretné, ha már a nyáron létrejönne egy új sikeres koalíció, amely őszre szembenézhetne a belföldi és külföldi kihívásokkal, amelyekből szerinte akad bőven.
Pahor korábban kijelentette, hogy először a választások relatív győztesének ad kormányalakítási mandátumot, hogy „érvényesülhessen a választók akarata”.
A szlovén törvények szerint a parlamentnek a választások után 20 napon belül meg kell alakulnia. Majd az államfőnek ezt követően harminc nap áll rendelkezésére, hogy javaslatot tegyen az országgyűlésnek a miniszterelnök-jelölt személyére. Annak megválasztása után a miniszterelnöknek 15 napon belül ismertetnie kell kormánya összetételét.
Az új kabinet megalakulásáig a leköszönő kormány ügyvivői feladatot lát el.
(MTI)
Hazánk decemberben véget érő soros uniós elnöksége idején Raisz Anikó vezeti az EU Környezetvédelmi Tanácsát. Az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárával az európai zöldátállás, a fenntarthatóság és a versenyképesség kérdéseit jártuk körül, és kitértünk a szigorodó hazai szabályokra is.
Ezek a kutatások sem a köz, sem a szakma érdekeit nem szolgálták, ellenben növelték a felmérések készítőivel szembeni bizalmatlanságot generális értelemben is. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatójának írása.
Az RMDSZ elnöke szerint szükség van arra, a magyar emberek helyzetbe hozzák a képviselőiket a romániai választásokon, „senki nem maradhat otthon”.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Soha nem engedhetünk a csordamentalitásnak. Veszprémy László Bernát írása.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
